Meccsdömping és a legfurább gól

1997. október. 11., 10:19   |    

Meccsdömping és a legfurább gól

Nem kevesebb, mint 15 mérkőzést játszott eddig a magyar A-válogatott október 11-én. Akad köztük néhány kifejezetten emlékezetes mérkőzés, mint az Albert Flórián mesterhármasával megnyert belgrádi 4:2, a szovjetek legyőzése az argentínai Mundial után, a máltaiak elleni idegenbeli vereség, s nem utolsósorban minden idők egyik legviccesebb „döntő gólja” 1997-ből.

Rosszul, két vereséggel kezdődött a nap története. A magyar válogatott – mindössze negyedik hivatalos mérkőzésén – másodszor is kikapott Bécsben az osztrákoktól, szinte napra pontosan egy évvel az 1902. október 12-i, 0:5 után. Ezúttal legalább sikerült két gólt szerezni, 600 néző előtt a WAC-Platzon Borbás Gáspár lőtte a mérkőzés első és utolsó találatát. Kár, hogy közben az osztrákok a félelmetes és mesterhármast elérő Studnicka révén négyet vágtak. Az FTC balszélsőjének a 18. percben született gólja megérdemli az emlékezést: az volt a magyar válogatott történetében az első, idegenben szerzett „dugó”. Gillemot Ferenc szövetségi kapitány az alábbi tizenegyet küldte pályára: Sipos-Sellő – Nagy, Berán – Skrabák, Schaar, Bodor – Blazsek dr., Károly, Kertay, Vincze, Borbás. Közülük egyedül az FTC bekkje, Berán József játszott az 1902-es mérkőzésen is.

1925-ben egy héttel a Zsák Károly emlékezetes potyagóljával született, spanyolok elleni vereség után Prágában lépett pályára a magyar válogatott. Ezúttal Fischer, a VAC kapusa állt a háló elé (de a következő, az olaszok elleni hazai meccsre Zsák visszafoglalta a helyét), a mezőnyjátékosok névsora a következő volt: Dudás, Senkey I, Furmann, Kompóti-Kléber, Nyúl II, Senkey II, Molnár, Kautzky, Szűcs G., Kohut. Dudás Gyula, a KAC védője és Szűcs Géza a Törekvés csatára először játszott a nemzeti tizenegyben. Előbbi (aki később az Újpestben is játszott) meg sem 20 válogatottságig, Szűcsnek az első egyben az utolsó is lett. Akkoriban a csehszlovákok jobbak voltak, nem volt meglepő a győzelmük, legfeljebb az lehetett bosszantó, hogy Fischer kivédte Hoyer tizenegyesét, mégis, két potyagóllal nyertek a házigazdák.

1953-ban, nem egészen másfél hónappal az Évszázad mérkőzése előtt nehéz csatában verte meg az Aranycsapat az osztrákokat. Sebes Gusztáv – fegyelmi vétségük miatt - továbbra is mellőzte Kocsis Sándort és Czibor Zoltánt, maradt a csapatban az előző, a csehszlovákok elleni mérkőzésen remekelő Csordás Lajos és Tóth Mihály is. A többi kilenc poszton az Aranycsapat alapjátékosai (Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai II, Hidegkuti, Puskás) kezdtek, a Bp. Honvéd középhátvédjét a második félidőben Kárpáti Béla váltotta. A különösen a második félidőben parádézó magyar együttes Hidegkuti két és Csordás egy góljával 3:2-re nyert. A bécsi szurkolók ezt nehezen viselték, kövekkel megdobálták a vendégek két autóbuszát. Egyébként hét (!) fronton zajlott a magyar–osztrák futballcsata, s hatban magyar győzelem született. A B-válogatott például 7:3-ra nyert, az oda száműzött Kocsis Sándor öt góljával.

1959-ben a belgrádi JNA-stadionban szerepelt a magyar csapat, alig két héttel azt követően, hogy a szovjetek elleni hazai vereséggel kiesett a Nemzetek Kupja első sorozatából. A jugoszlávok akkor nem számítottak (sokkal) gyengébbnek a Szbornajánál, az ellenük elért 4:2-es győzelem óriási bravúr volt. A Grosics – Mátrai, Sipos, Sárosi – Bozsik (Szojka), Kotász – Sándor, Göröcs, Albert (Bundzsák), Tichy, Szimcsák összeállítású magyar együttesben szinte mindenki jól játszott, de a 18 éves Albert Flórián különösen: mesterhármast szerzett. Ez volt az első három gólja az A-válogatottban. Baróti Lajos egyébként a 77. percben lecserélte, öt perccel később a helyére állt Bundzsák Dezső is gólt szerzett! (Az előmérkőzésen a magyar ifjúsági válogatott 3:1-re nyert, ott is szerzett valaki három gólt. Tényleg „valaki” volt: Farkas János!)

1964 a következő dátum, a világbajnoki ezüstérmes vendégeskedett a kontinensbajnokság bronzérmesénél. Ez is Albert Flórián nagy meccse volt, a Fradi centere gólpárbajt vívott Pospichallal: mindkét játékos két gólt szerzett. A Tóth L. (Géczi) – Mátrai, Mészöly, Sárosi – Solymosi, Sipos – Sándor, Göröcs, Albert, Rákosi, Fenyvesi összeállítású együttes nem bírta el a győri kapus két súlyos hibáját.

1978-ban a Kovács Ferenc által irányított válogatott rossz előjelekkel várta a szovjetek elleni Európa-bajnoki selejtezőt. A rosszul sikerült argentínai Mundial és a finnek elleni vereség után kevesen adtak esélyt a csapatnak. Kovács Ferenc hét helyen is megváltoztatta a Helsinkiben kezdő csapat összeállítását. Jó döntést hozott: a Katzirz – Martos, Kocsis I., Kereki, Lukács – Pál J., Tatár, Pintér – Szokolai (Gyimesi), Kovács I. (Fekete), Várady összeállítású alakulat azonban remekelt. Az első félidőben Várady Béla (pazar távoli lövéssel), a másodikban a második válogatott meccsén az első gólját szerző Szokolai László (a rövid sarok felé mozogva, látványos fejessel) vette be a szovjetek kapuját.

1989-ben Bicskei Bertalan szövetségi kapitány az északírek elleni belfasti győzelem után fogadta a Népstadionban a világklasszisokkal (Zubizarreta, Sanchis, Chendo, Míchel, Martin Vázquez, Julio Salinas) felálló spanyolokat. A vendégek 36 perc után már két góllal vezettek, Julio Salinas és Míchel góljával. A folytatásban a tizedik válogatott meccsén játszó Pintér Attila ideje jött el. A győriek mostani szakvezetője két gólt is szerzett! Az elsőnél szinte középcsatárként kanalazta be közelről a baszk kapus hálójába a labdát, a másodiknál 20 méterről zúdította a labdát a bal alsó sarokba. A Disztl P. – Sallai, Pintér, Bognár Z., Keller (Boda) – Bognár Gy., Détári, Róth (Kozma), Vincze I. – Kiprich, Kovács K. összeállítású csapat értékes döntetlent ért el.

1994-ben két mérkőzést is vívott a magyar csapat Katarban, a helyi válogatott ellen. Az elsőt, október 11-én 4-1-re megnyerte. A Petry – Nagy T. – Simon, Bánfi, Cseh – Sallói (Czéh), Détári, Lőrincz, Balog T. – Kiprich (Zvara), Kovács K. (Hámori) összeállítású csapat nagy fölényben játszott, Kiprich József három és Kovács Kálmán egy góljával már az 50. percben négy gólnál tartott. Jenei Imre kapitány az utolsó félórában előtt a Feyenoord jobbszélsőjét, aztán az Auxerre balszélsőjét is lecserélte, a katariak szépítettek, Cseh az utolsó percekben piros lapott kapott, de a győzelmet nem fenyegette veszély. Bánfi János, Czéh László és Zvara József először játszott a nemzeti tizenegyben.

Három évvel később nehezebb ellenfél jutott a már Mészöly Kálmán által dirigált válogatottnak: az Eb-selejtező-csoport egyik esélyese, a svájci válogatott, Zürichben. A Ferencváros BL-menetelése idején a kapitány is elsősorban a zöld-fehérek játékosaira épített, a kezdőtizenegybe (Hajdu – Telek – Halmai, Lipcsei – Simon, Mracskó, Nyilas, Illés, Urbán – Jován, Vincze I.) közülük kerültek be a legtöbben, négyen is. (Később csereként játszott még Mónos, Jagodics és Arany is.) Ami sikerült a Grasshoppers ellen a Fradinak, az nem sikerült a válogatott ellen a mi nemzeti tizenegyünknek: a házigazdák Türkyilmaz, Sforza és Ohrel egy-egy góljával 3-0-ra nyertek.

1997-ben a magyar válogatottnak legalább döntetlen kellett a világbajnoki selejtező-csoportban a pótselejtezőt érő második hely eléréséhez. A helsinki Olimpiai Stadionban azonban a 91. percben nem úgy festett, hogy Csank János a Sáfár – Mracskó, Sebők, Lőrincz – Nyilas (Horváth F., 67.), Halmai, Lipcsei, Egressy (Dombi, 81.), Keresztúri – Kovács Z. (Illés, 57.), Orosz összeállításban szereplő alakulata pontot szerez, miután a 61. percben Sumiala gólja miatt hátrányba került. A 91. percben már minden veszni látszott. A 92. percben ellenben a magyar futball történetének egyik legfurább góljával sikerült mégis döntetlenre menteni a meccset. „Bal oldali magyar szöglet után Halmai fejjel megcsúsztatta a labdát, amelyet a hátrahúzódó Paatelainen megpróbált lekezelni, ám a gömb méterekre pattant tőle befelé. Középen Hyypiä felszabadított volna, de eltalálta Sebők Vilmost. Az újpesti hátvédről a hazai kapu felé perdült a labda, a gólvonalon azonban ott volt a középpályás Sami Mahlio, aki mentés helyett könyökön rúgta az előtte álló Moilanent. A kapus karjáról pedig a hálóba jutott minden idők legabszurdabb góljainak egyike. Még ma is felfoghatatlan: az 1-1-et megelőző hat érintés közül négy a finneké volt...” – eleveníti fel Hegyi Iván az MLSZ gondozásában készülő, a karácsonyi könyvpiacra két szerzőtársával, Dénes Tamással és Lakat T. Károllyal írt Válogatott gyűjtemény című könyvében a gólt. A pótselejtezőn aztán jöttek a jugoszlávok…

A kétezres években öt meccset is játszott már a válogatott október 11-én. Az elsőt 2000-ben, Kaunasban, a litvánok ellen. Az utóbbi két évtized tétmérkőzésen elért egyik legszebb győzelme volt a 6-1, ami a friss Eb-ezüstérmes olaszok elleni hazai 2-2-t követte. A Király G. – Korsós Gy. (Bodnár), Sebők V.,  Mátyus (Dombi) – Fehér Cs. (Juhár), Pető T., Lisztes, Illés, Hamar – Horváth F., Fehér M. összeállítású csapat az első félidőben kétgólos előnyhöz jutott Illés Béla és Fehér Miklós egy-egy góljával, majd az utolsó félórában, miután a török Orhan bíró kiállította a litván Radziust, kiütötte ellenfelét. Fehér Miklós még két, Horváth Ferenc és a büntetőt értékesítő Lisztes Krisztián egy-egy gólt szerzett.

2003-ban is tétmérkőzést játszott a csapat, de kevesebb sikerrel. A lettek elleni rigai vereség (amely után elveszett a remény az Eb-pótselejtezőre) Gellei Imre legénysége kikapott a lengyelektől is. Ez volt az első alkalom, hogy a lengyel együttes Magyarországon nyerni tudott! Egyetlen játékosuknak köszönhették a vendégek a győzelmet, Andrzej Niedzielan  szerezte mindkét góljukat. Az elsőt rögtön az első percben… A magyar csapat a Király – Bódog, Dragóner, Juhár – Böőr, Lipcsei (Gera), Lisztes, Dárdai, Füzi – Fehér, Szabics (Kenesei) összeállításban játszott.

2006-ban Bozsik Péter szövetségi kapitányi munkájának végére tett pontot a több mint meglepő máltai vereség. A Ta’Qaliban a magyar csapat 2-1-re kikapott Európa-bajnoki selejtezőn. A válogatott a 38. perctől emberhátrányban játszott, Vanczák Vilmost lerántásért állította ki a játékvezető. A magyar gólt Torghelle Sándor fejelte, a máltaiak mindkét találatát a később a Ferencvárosban is játszott Schembri érte el. A máltai válogatott a helyzeteket tekintve akár nagyobb különbségű győzelmet is arathatott volna. A magyar válogatott 40 nap alatt négy Eb-selejtezőt játszott, s ezek közül hármat elveszített. Az összeállítás a következő volt: Király – Fehér Cs. (Halmosi), Juhász, Vanczák, Leandro (Kiss Z.) – Gera, Tóth B., Dárdai, Huszti – Szabics (Czvitkovics), Torghelle.

Sokkal szebb emlék az albánok 2008-as legyőzése a Puskás Ferenc-stadionban. A vendégek kevesebbet, a magyarok többet nyújtottak a vártnál. Erwin Koemannak ez volt az első győzelme tétmérkőzésen a magyar csapattal. A gólokat Torghelle Sándor és Juhász Roland szerezte, az összeállítás a következő volt: Fülöp – Szélesi, Vanczák, Juhász, Bodnár – Dzsudzsák, Dárdai, Hajnal (Buzsáky, 61.), Halmosi – Torghelle (Rudolf, 92.), Huszti (Vadócz, 85.). „Az albán válogatott az első félidőben jól játszott, megakadályozott minket abban, hogy kibontakozzunk. Készültünk arra, hogy a bal oldalon kerüljünk ellenfelünk védelme mögé, ez sikerült is, éppen egy ilyen szituáció után szereztük meg a vezetést. Mindkét csapat megpróbálta valóban játszani a futballt, a második félidőben ez nekünk sikerült és ezzel magunk mellé is tudtuk állítani a szurkolókat. Nagy nyomás volt a csapaton, hiszen mindenki győzelmet várt tőlünk. Megérdemelten nyertünk és külön öröm, hogy gólt sem kaptunk.' - mondta Erwin Koeman szövetségi kapitány.

Legutóbb tavaly, a finnek ellen játszott október 11-én a válogatott. Döntetlenre, de ebben (legalábbis, ami a lelki tényezőket illeti) talán szerepe volt annak is, hogy az ellenfél három nappal korábban kikapott Helsinkiben a svédektől, s ezzel elvette a magyar válogatottól az Eb-pótselejtező reményét. A szinte telt házat jelentő 28 000 néző előtt, Király – Varga, Korcsmár, Juhász, Vanczák - Koman, Elek, Sándor (Vadócz, 59.), Hajnal (Stieber, 87.) – Szabics, Priskin (Dzsudzsák, 59.) összeállításban játszó magyar válogatott az első perctől kezdve irányította a találkozót, ennek ellenére hiányzott az átütőerő a csapatból, így csak helyzetekig jutott. Priskin Tamás kétszer is közel járt a gólhoz, mindkét alkalommal Koman Vladimir passzát értékesíthette volna, de hibázott. A finnek rengeteg hibával futballoztak, gyakran még egy-egy könnyű átadást is elrontottak. A második félidőben változott a játék képe, a szövetségi kapitány a sérülése után először pályára lépő Dzsudzsák Balázzsal, valamint Vadócz Krisztiánnal frissített, ám ez sem hozta meg a kellő lendületet. A hajrában a finnek kezében volt inkább a mérkőzés, de Furuholm elrontotta a meccslabdának tűnő helyzetet, így az eredmény nem változott. A magyar válogatottban a legjobb teljesítményt a kapus, Király Gábor nyújtotta. „Nem sikerült megismételni a szeptemberi, a svédek elleni teljesítményünket, így elmaradt a három pont begyűjtése. Sajnáljuk, hogy nem tudtunk megfelelni a felfokozott elvárásoknak, izzadtság szagú döntetlenre futott ma az erőnkből” – mondta Egervári Sándor.


A hírkategória további hírei

Futballtörténelem
95 éves Szepesi György

2017-02-05 06:33:49

95 éves Szepesi György

Futballtörténelem
Tíz éve hunyt el Puskás Ferenc

2016-11-17 09:00:31

Tíz éve hunyt el Puskás Ferenc

Futballtörténelem
Pelét faragni kellett Budapesten

2016-05-25 15:07:02

Pelét faragni kellett Budapesten

MLSZ Webshop MLSZ Webshop MLSZ Webshop

FŐSZPONZORAINK

  • Adidas
  • OTP Bank
  • TMP
  • Mol GBS