Kupát nyert a magyar csapat

A premier súlyos vereséget hozott, a Bádonyi – Berán, Gabrovitz – Koltai, Pozsonyi, Bayer –Buda, Steiner, Pokorny, Hajós, Oláh összeállítású csapat, amelyben helyet kapott Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok is, 5:0-ra kikapott az osztrákoktól. A szövetség akkor még az 1901-es MLSZ–Richmond AFC (0:4), illetve az MLSZ–Surrey Wanderers (1:5) találkozókat is hivatalos mérkőzéseknek minősítette, bár később ezeket törölte a hivatalos listáról. Érdekes, hogy előbbin helyet kapott a magyar válogatottban egy angol állampolgár, bizonyos Fred Windett, a BTC középfedezete is. Az 1902. október 12-ei osztrák–magyar összecsapás volt egyébként az európai futballtörténelem első olyan válogatott mérkőzése, amelyen nem valamelyik brit tagország válogatottja szerepelt.

Negyvenöt évvel később játszott legközelebb az A-válogatott ezen a napon. A Balkán Kupáért vívott találkozón a román válogatott Bukarestben sem jelentett akadályt. Puskás Ferenc két gólt is szerzett, egyet pedig a jobbszélső, Egresi Béla, azaz Csöpi lőtt. A 3:0-s eredmény ellenben nem mutatja hűen, milyen izgalmas volt a mérkőzés: Grosics Gyula volt a mezőny legjobbja, különösen az első félidőben szenzációsan védett a két korábbi magyar válogatott játékost, Sárvári-Spielmann Ferencet és Perényi-Pecsovszky Józsefet is soraikban tudó románok ellen. A magyar válogatott a győzelemmel elhódította a Balkán Kupát. Szusza Ferenc volt a csapatkapitány, a két gólt is szerző „Öcsi” (Puskás Ferenc) nem csak a jó játékának örült, hanem boldogan mondta az öltözőben mindenkinek: „Ha hazamentünk, végre megvehetem azt a kétszobás családi házat, amelyre olyan régen fáj a fogam.” Ezen a mérkőzésen játszott először a válogatottban Marik György, azaz „Pötyi”, akire ma már itthon csak a legidősebbek emlékeznek. Huszonnégy évesen elment külföldre, Dél- és Közép-Amerikában futballozott – kiváló fedezet volt.

1977-ben a bolíviaiak elleni interkontinentális vb-selejtező előtt a főpróbát a svédek ellen tartotta Baróti Lajos csapata. A Gujdár – Martos, Kocsis I., Kereki, Tóth J. – Nyilasi, Pintér, Zombori – Fazekas, Törőcsik, Várady (Nagy L.) összetételű alakulat a 33. percben Nyilasi Tibor góljával került előnybe, majd három perccel később Várady Béla is bevette a svéd kaput. A harmadik gólt a hajrában Törőcsik András lőtte, aki e mérkőzés után hat válogatottságnál és öt gólnál tartott. Egyébként mindhárman lőttek gólt két és fél héttel később a bolíviaiaknak is.

1983-ban a magyar csapat az angolokkal játszott a Népstadionban. Ez volt sorozatban a hatodik meccs, amelyet – az 1962-es chilei világbajnokság óta – elveszített a válogatottunk a háromoroszlánosokkal szemben. Az első húsz perc mindent eldöntött: a 14.-ben Glenn Hoddle szabadrúgásból, a 20.-ban Sammy Lee egy véelmi hiba után rúgott óriási gólt. Mariner a 43. percben közelről lőtt gólja végképp megpecsételte a Kovács A. – Csonka, Kardos, Garaba, Varga J. – Hannich (Szokolai), Csongrádi, Nyilasi, Burcsa (Nagy A.) – Dajka, Hajszán összeállítású csapat sorsát. Mezey Györgynek ez volt a második mérkőzése szövetségi kapitányként.

1994-ben a két évvel korábban Eb-ezüstérmes, de az amerikai világbajnokságon csalódást keltett német csapat játszott a Népstadionban. Lothar Matthäus, Jürgen Kohler, Thomas Hässler, Jürgen Klinsmann és Fredi Bobic is pályára lépett a Nationalelfben Mészöly Kálmán Petry – Bánfi (Váczi) – Lipcsei, Lőrincz – Kozma, Halmai (Bérczy), Détári (Véber), Urbán, Duró (Szlezák) – Kiprich, Klausz (Lisztes) összeállítású csapata ellen. A gól nélküli döntetlen nagyon jó eredménynek számított. Lisztes Krisztián ezen a találkozón mutatkozott be a nemzeti tizenegyben, mindössze 18 évesen.

A 2002-es világbajnokság napjaiban, a helyszínen Gellei Imre óriási energiákat mozgósított azért, hogy feltérképezze a nehéz csoportban, az angolok, az argentinok és a nigériaiak ellen is helyt állt svéd válogatottat. Jól sikerült neki: a válogatott 1-1-es döntetlent ért el a stockholmi Råsunda-stadionban. Kenesei Krisztián már az ötödik percben vezetést szerzett, s egészen a 76. percig úgy festett, akár nyerhet is a magyar válogatott. Akkor azonban jött – először, de az elmúlt évtizedben nem utoljára – Zlatan Ibrahimovic, aki döntetlenre mentette a svédek szempontjából a mérkőzést. Gellei Imre a Király – Urbán, Dragóner, Gyepes – Fehér Cs., Lipcsei, Dárdai, Lisztes, Löw – Tököli (Fehér M.), Kenesei (Gera) csapatot választotta a mérkőzésre.

2005 októberében a Matthäus-éra utolsó tétmérkőzését játszotta a válogatott a Puskás Ferenc-stadionban, a horvátok ellen. Nem volt jó passzban a csapat, a máltaiak elleni győzelem után a svédek és a bolgárok ellen is kikapott. Tulajdonképpen tét nélküli mérkőzésen született a 0-0. A Király – Gyepes, Stark, Vanczák – Bodnár, Korsós, Huszti – Böőr, Bárányos (Buzsáky), Hajnal – Kovács Z. összeállítású együttes megérdemelten szerzett pontot az esélyesebb horvátok ellen.

Két éve bravúros győzelmet aratott a magyar válogatott Helsinkiben. Dzsudzsák Balázs az utolsó percben szerezte a győztes gólt. Az 50. percben Koman Vladimir nagyszerű passza után Szalai Ádám húzta el a labdát a kimozduló kapus mellett, majd higgadtan a hálóba lőtt. Az Egervári-csapat fölényben játszott, és több helyzete is akadt, a hajrában mégis egyenlíteni tudtak a finnek: Forssell lépett ki és nem hibázta el a ziccert. A végjáték izgalmasan alakult, mindkét kapu előtt több helyzet adódott. Az utolsó akciót a magyarok vezették, Dzsudzsák pedig remek lövéssel a hosszú alsóba bombázott. „A játékosok végig hittek a győzelemben, s ha nehezen is, kicsit csikorgatva, de sikerült ezt elérnünk - fogalmazott a lefújás után Egervári Sándor. - A taktikai harc igazából a második félidőben kezdődött, s úgy gondolom, a cserékkel sikerült kedvezőbb helyzetbe hoznunk a csapatot, de elsősorban természetesen a játékosokat illeti a dicséret, akik teljesítményükkel nagy örömet szereztek a szurkolóknak.”