Főoldal > Női A válogatott > Török Gábor: Az idő a női futballnak dolgozik, jó úton járunk

Török Gábor: Az idő a női futballnak dolgozik, jó úton járunk

Török Gábor, az MLSZ női bizottságának elnöke szerint érdemes volt bátornak lenni a női labdarúgás reformjai kapcsán, és bár látszanak az eredmények, sok még a teendő. Ahhoz, hogy igazán sikeres legyen a szakág, a gondolkodás megváltozása, a férfi futball segítsége szükséges, és ha így lesz, tíz éven belül női Eb-t rendezhet Magyarország.
A 2016-os bajnok Ferencváros idén is esélyeshez méltóan szerepelt az egész idény során, hiszen elhódította a Förch Magyar Kupát, helyt állt a nemzetközi porondon, és magabiztosan jutott be a Jet-Sol Liga bajnoki döntőjébe is. Ott azonban az MTK nem kis meglepetésre, két 1–0-s sikerrel felülmúlta a zöld-fehéreket, és elhódította a legnagyobb presztízsű magyar női trófeát, a 2017-es bajnoki címet.

Bár a bajnoki döntő komoly meglepetést hozott, és számomra is jelentős élményt adott, az aktuális formák elemzése helyett inkább arról beszélnék, ami a mi feladatunk volt: a körülmények, a feltételek megváltoztatása – fogalmazott Török Gábor, az MLSZ női bizottságának elnöke.

2013-ban, amikor elindítottuk a szövetségben a női labdarúgás fejlesztésének programját, a bajnoki versenykiírást is megváltoztattuk. Az volt a célunk, hogy olyan rendszert hozzunk létre, amelyben a magyar női bajnokság a korábbiaknál sokkal érdekesebb, izgalmas, katartikusabb módon dől el. Miután a női futball akkoriban idehaza szinte illegalitásban működött, olyan rendszerre volt szükségünk, amelynek segítségével a nézők, a média és a szponzorok figyelme is megragadható. Az ekkor bevezetett helyosztós megoldást kezdetben nagyon sokan bírálták, több kifejezetten bántó és igazságtalan mondat is megfogalmazódott a céljainkat illetően. De tudtuk, hogy az idő nekünk dolgozik, és előbb-utóbb minden szereplő számára nyilvánvaló lesz, hogy itt nem egyes csapatokat akartunk jobb vagy rosszabb helyzetbe hozni, hanem a magyar női focit szerettük volna vonzóbbá, médiaképesebbé, izgalmasabbá, eladhatóbbá tenni – beszélt a fejlesztések hátteréről a női bizottság elnöke.

jetsol2017-ben az MTK csapata nyerte a női bajnokságot, a döntőben a Ferencvárost győzte le
A május 15-én befejeződött szezon volt a negyedik évad, amikor bajnoki döntőben dőlt el az aranyérem: kétszer az MTK, kétszer az FTC nyert, kétszer az alapszakaszban és a rájátszásban is győztes csapaté lett az arany, kétszer a döntőbe másodikként bekerülő csapat győzött.

Nyugodtan kimondhatjuk: amit szerettünk volna elérni ezen a téren, azt a a bajnoki döntővel elértük – köszönhetően a kiválóan teljesítő, hihetetlen küzdelmet folytató csapatoknak. Nem kevésbé fontos, hogy a mostani bajnoki döntő második mérkőzését egy gyönyörű új stadionban, élő televíziós közvetítés és meglepően komoly figyelem mellett rendezhettük meg. Szerintem az ilyen jelentős változások esetén amúgy egyszer kell bátornak lenni, utána viszont érdemes konzervatívnak maradni. Amikor sok volt a kritika, akkor is ezt képviseltem, és most is, amikor a szereplők többsége már érti a céljainkat, ezen az állásponton vagyok: ha rajtam múlik, mindaddig ez a rendszer marad, amíg szüksége van a női focinak erre a mesterséges segítségre.

A két talán legnagyobb tradícióval rendelkező hazai klub, a Ferencváros és az MTK hosszabb ideje vállal kiemelkedő szerepet a női labdarúgásban, de általánosságban is igaz, hogy az OTP Bank Liga és a Merkantil Bank Liga együttesei – már csak a kötelező korosztályos csapatok fenntartása révén is – jelentős lépéseket tettek a női szakág erősítése érdekében. Ezzel kapcsolatban is elmondta véleményét az elnökség tagja:

Amikor elkezdtük a reformot, sokat vitatkoztunk azon is, hogy mi legyen a két szakág, a férfi és a női labdarúgás viszonya. Nemzetközi példákat tanulmányozva világossá vált, hogy a női futball fejlesztése ott igazán sikeres, ahol a férfi futball segítő kezet nyújt. Ez a lovagias segítség persze kölcsönös előnyökön nyugszik: miközben a női csapatok stabil otthonra, háttérre lelhetnek, a férfi klubok – a női sportsikerek mellett – szurkoló lányokat, barátnőket és családokat, a gyerekeiket majd örömmel focizni engedő anyukákat kapnak.

DSC_5985A női futballal új célcsoportokat képes megszólítani a labdarúgás
Magyarországon három-négy éve vállalnak egyre nagyobb szerepet a férfi klubok a női futballban az NB I-től az NB III-ig. Hamarosan az elnökség elé kerül az a javaslat, amely a két utánpótlás korosztályos leány csapat indítása mellett 2018-tól a férfi NB I-ben, 2019-ben pedig az NB II-ben is elvárja a női felnőtt csapat szerepeltetését.

Abban bízunk, hogy a férfi klubok előbb-utóbb maguk is belátják a reform értelmét, megismerik, megszeretik a női focit. Szerencsére vannak már nagyon jó példák – mint például a Ferencváros, az MTK, a Győri ETO, a Szombathely vagy a Diósgyőr), ahol értékelik a szövetség törekvéseit és sokat áldoznak a női szakágra, de látnunk kell, hogy néhány helyen nyűgnek, felesleges tehernek tartják az egészet. Jó lenne, ha a felismerés szép lassan a férfi futballban az eredményeikre joggal büszke, olyan erős klubokban is megérne, mint a felnőtt női csapatát éppen megszüntetni szándékozó Budapest Honvéd, vagy a kétségtelenül tehetséges fiatalokkal egyelőre csak a női NB II-ben szereplő Videoton FC. Én ebben az ügyben is az idő erejében hiszek: szabályokkal ki lehet kényszeríteni a női futballal való foglalkozást, de ahhoz a gondolkozásnak kell megváltoznia, hogy a vezetők másképp kezdjenek el tekinteni erre a szakágra.

Komoly fejlődésen ment keresztül a Markó Edina vezette női válogatott, ám pechesnek is nevezhető: a most lezárult idényben, például, 3–1-es vezetés után az utolsó percekben kapott két góllal ért el döntetlent Oroszországban, és ezzel távol került a kijutástól, majd az új sorozatban, a vb-kvalifikációért lényegében a legnehezebb ellenfeleket kapta Dánia, Horvátország, Svédország és Ukrajna személyében. A felnőttek mellett az U19-es női csapatra is érdemes odafigyelni, ők május 26-tól kezdik meg szereplésüket a selejtezők elitkörében.

DSC_6402Az MLSZ elnöksége elkötelezett támogatója a női labdarúgásnakSokszor elmondtam – fogalmazott Török Gábor –, a női foci fejlesztésének az első szakaszában nem érdemes gólokban, pontokban és helyezésekben gondolkoznunk. Ha sikeres a tömegesítés, ha egyre több magyar klub kezdi el komolyan venni a női futballt, ha beindul a minőségi képzés és erősödik az itthoni verseny, úgyis jönnek a nemzetközi eredmények. Kétségtelen, hogy vannak már biztató jelek, a felnőtt válogatott egyre jobban összeáll, a két korosztályos válogatott pedig egymás után két évben is bejutott az elitkörbe. Természetesen örülünk ezeknek a sikereknek, de én ezen a téren is a fokozatosság és a józan gondolkodás híve vagyok. Meggyőződésem, hogy nincs már olyan messze az idő, amikor története során először kijuthat a magyar női válogatottat egy világversenyre. Erre leginkább az Európa-bajnokság ad lehetőséget, hiszen ott 16 európai csapat versenyezhet, míg a világbajnokságra csak 8-an kvalifikálják magukat. 2021-ben vagy 2025-ben szerintem ez már reális elvárás lehet. S nem csupán akkor, ha – miként ezt a szövetség tervezi – Magyarország megkapja valamelyik kontinenstorna megrendezésének lehetőségét.

Kapcsolódó anyag: Női utánpótlás-válogatottjaink számára szép sikereket tartogatott a 2016-os esztendő: elitkörös részvétellel kezdődött, majd elitkörös kvalifikációval zárult az év.
nyomtatás