OTP Bank Liga: Az ősz kiemelkedő teljesítményei - II. rész

Összeállításunk első részében az ősz legjobb kapus- és védőteljesítményeit tekintettük át, most a középpályásokkal és a csatárokkal folytatjuk az összefoglalót.

OTP Bank Liga: Az ősz kiemelkedő teljesítményei - I. rész

Szombaton, rövidebb téli szünet után rajtol az élvonalbeli bajnokság. Alábbi összeállításunkban megvizsgáljuk, hogy kik voltak azok a labdarúgók az OTP Bank Liga őszi szezonjában, akik egyes mutatókban a teljes mezőnyön túltettek, és a tavaszi folytatásban, erősségeiket kihasználva kulcsemberei lehetnek csapatuknak. Cikkünkhöz az InStat őszi statisztikáit használtuk fel, az összehasonlításnál csak azokat a labdarúgókat vettük figyelembe, akik legalább a bajnoki mérkőzések felén pályára léptek.

Tovább

Középpályások

A védekező középpályások között a mezőkövesdi Alyaksandr Karnitskiy játszott a legjobban a statisztikai adatok alapján (a Puskás Akadémia játékosa, Jozef Urblik megelőzte őt, de csak 7 meccsen lépett pályára), és a második helyen is a kövesdiek labdarúgóját találjuk, Berecz Zsombort. Ihor Kharatin, a Fradi középpályása végzett a harmadik helyen ebben az összevetésben.

A legpontosabban passzoló játékos ezen a poszton Anel Hadzic (Fehérvár FC) volt közel 92%-os hatékonysággal, a legtöbb pontos kulcspasszt (hatot) a Pakson futballozó Balogh Balázs jegyezte, míg a megnyert párharcokban egy másik paksi labdarúgó, Windecker József végzett az első helyen, meccsenkénti 10,9-es átlaggal, valamint 62%-os aránnyal. A rendszeresen pályára lépő futballisták közül Papp Kristóf futásteljesítménye volt a legjobb 11 298 méterrel, míg a megtett távolság alapján a legjobb sprinter a macedón Boban Nikolov (Fehérvár FC) volt, ha a magas intenzitású futásokat is idevesszük, akkor a paksi Balogh Balázs ugrott a rangsor élére. A leggyorsabb sprinter Márkvárt Dávid (DVTK) volt 33,5 km/h-s csúcssebességgel.

A klasszikus középpályásoknál a mezőkövesdi Cseri Tamás hatalmas fölénnyel végzett az élen, átlagos InStat-indexe 283,3 volt (ez a teljes NB I-es mezőny második legjobb értéke), míg a második Kovács Istvánnak (MOL Fehérvár) 260,9, a honvédos Gazdag Dánielnek 259,4. Cseri a pontos passzok számában és passzpontosságban is az első helyen zárt. A megnyert párharcokban a DVTK labdarúgója, Szerhij Sesztakov volt a legjobb, meccsenkénti 10-es átlaggal, ha viszont a megnyert párharcok százalékos arányát tekintjük, akkor a kisvárdai Hei Viktor áll a ranglista élén, a párharcai 58,8%-át nyerte meg. A futásteljesítmény mutatójában Pátkai Máté érte el a legjobb értéket: 90 játékpercre vetítve 11,469 km-t tett meg átlagosan. A sprintben megtett távolság mutatójában a fehérvári Kovács István érte el a legkiemelkedőbb eredményt, átlagosan 201 métert futott 90 percre vetítve, és ő áll az élen akkor is, ha a magas intenzitású futásokat is hozzávesszük ehhez a mutatóhoz. A leggyorsabb középpályás a mezőkövesdi Pekár László volt, ő 32,7 km/h-ra tudott felgyorsulni.

A támadó középpályások közül a Ferencváros brazil légiósa, Isael végzett az élen (övé lett a teljes NB I-es mezőny legmagasabb átlagos InStat-indexe ősszel: 290,1), megelőzve két csapattársát, Oleksandr Zubkovot (268,5-ös InStat-index) és Tokmac Nguent (262). A legjobb magyar játékost a rangsor hatodik helyén találjuk: Gyurcsó Ádám 255,2 pontos InStat-átlagot hozott.

A játékpercekre vetítve a legsűrűbben a felcsúti Gyurcsó Ádám ért el gólt: átlagosan 142 percenként lőtt az ellenfelek hálójába. Ha a gólpasszok játékpercekre vetített mutatóját vizsgáljuk, akkor a Ferencvárosi TC játékosát, Isaelt látjuk a ranglista élén: átlagosan 190 játékpercenként adott egy gólpasszt (összesen 4-et a 11 meccse során). A passzok sikerességi mutatóját tekintve a zalaegerszegi Miroslav Grumic áll az élen 85%-os passzpontossággal, nem sokkal megelőzve a Kisvárda két játékosát, Savros Tsoukalast és Vasil Claudiu Bumbát. A támadó középpályások fontos értékmérője az adott kulcspasszok száma. Ebben a mutatóban az újpesti Aron Bjarnason áll a ranglista élén, 90 játékpercenként 1,4 pontos kulcspasszt adott.

A pontos beadásokat tekintve két újpesti áll az élen: Simon Krisztián és Obinna Nwobodo, ők ketten tudtak 1-es átlag fölött teljesíteni meccsenként. Ha megvizsgáljuk, hogy játékpercekre vetítve melyik támadó középpályás lőtt a leggyakrabban kapura, akkor a ferencvárosi Isael áll a lista élén: átlagosan 24,5 percenként próbálkozott meg góllövéssel. Szintén Isael áll a ranglista élén, ha az előző mutatóban a lövések halmazát leszűkítjük a kaput eltaláló lövésekre: átlagosan 50,6 percenként készteti az ellenfelek kapusait védésre. A kisvárdai Gosztonyi András kevesebbet lőtt kapura, de pontosabb volt, 72,7%-kal célzott (11/8). A megnyert párharcok arányát vizsgálva Isael áll a lista elején, a párharcainak 50,3%-át nyerte meg. A paksi Bartha László nem sokkal maradt el tőle, ő a párharcainak feléből jött ki nyertesen. A támadó középpályások játékának fontos jellemzője az egy-az-egy elleni kezdeményezőkészség, amit a 90 játékpercre vetített cselek száma mutat. A kisvárdai Andre Rodrigues Seco Hugo 90 játékpercenként 8,1 cselt mutatott be, amiből átlagosan 3,7 volt sikeres, a hatékonysági mutatóban a ranglista harmadik helyére ért oda. Megelőzte őt Bőle Lukács (4,1) és Kiss Tamás (4,8) is.

A cselek sikerességi mutatóját vizsgálva magyar futballista áll az élen: Zsótér Donát 72,4%-kal cselezett tavasszal, az U21-es válogatott Kovácsréti Márk 68,8%-kal a második helyen zárt. A magyar NB I leggyorsabb támadó középpályása (sőt, leggyorsabb játékosa) Molnár Gábor volt ősszel, aki 35,2 km/h sebességet is elért, pedig csak 276 játékperce volt ősszel.

Csatárok

A statisztikák alapján az ősz legjobb csatára a fehérvári Armin Hodzic lett (InStat-index: 269,8), a felcsúti Ezekiel Henty (263) és Davide Lanzafame (257,9) előtt. A magyar labdarúgók közül ezen a poszton a debreceni Szécsi Márk nyújtotta a legjobb teljesítményt (247,9), megelőzve az őszt Újpesten töltő Feczesin Róbertet (241,9).

Armin Hodzic áll a ranglista élén, ha a játékpercekre vetített eredményességet tekintjük: átlagosan 130 percenként szerzett gólt. Tőle nem sokkal lemaradva 131 perces mutatóval áll Koszta Márk, aki kevesebb összjátékperccel, általában csereként beállva ért el átlagosan 131 percenként gólt. A debreceni Szécsi Márk ősszel 4 gólpasszt adott, átlagosan 253 játékpercenként készített elő egy gólt. A kanadai pontozás szerinti mutatóban (gólok + gólpasszok száma) négyes holtverseny van a ranglista élén: Armin Hodzic, Futács Márkó, Feczesin Róbert és Budu Zivzivadze is 9 pontot jegyzett. A legkevesebb játékpercre ehhez a fehérvári Hodzic-nak volt szüksége, így őt tekinthetjük az első helyezettnek.

A játékban való aktív részvételt jól jellemzi a 90 játékpercre vetített passzok száma mutatója. Ebben a mezőkövesdi Nagy Dániel végzett az élen a csatárok közül átlagosan 31,1 passzal. Ha a passzok halmazát leszűkítjük a pontos passzokra, Nagy Dániel megőrzi az első helyét a listában, 90 játékpercenként 24,6 pontos passzt adott társainak átlagosan. A passzpontosságot százalékosan vizsgálva Armin Hodzic bizonyult a legjobbnak a csatárok közül az őszi mérkőzéseken, passzainak 81,3%-a sikeres volt. A kaput eltaláló lövések játékpercekre vetített számában is Hodzic az első, átlagosan 41,5 percenként találta el a kaput. Ha azt vizsgáljuk, hogy egy csatárnak hány lövésre volt szüksége egy gólhoz, akkor Futács Márkó áll a lista elején, átlagosan 2,4 lövéséből született egy gól.

A 90 játékpercre vetített megnyert párharcok számában a kaposvári Ádám Martin áll az első helyen, 13,3-as mutatóval, míg a megnyert párharcok százalékos arányát tekintve szintén egy kaposvári futballista, Balázs Zsolt érte el a legjobb mutatókat, párharcainak 48,6%-át tudta megnyerni. A játékpercekre vetített cselek számában a Puskás Akadémia játékosa, Ezekiel Henty teljesített a legjobban, 90 percenként 5,9 cselt bemutatva, viszont a cseleket leszűkítve a sikeres cselekre már nem Henty, hanem Armin Hodzic áll az első helyen, aki 90 játékpercenként 3,3 sikeres cselt mutatott be.

A csatárok futásteljesítményeit tekintve a paksi Könyves Norbert érte el a legmagasabb számot, 90 játékpercre vetítve 10,916 km-t futott átlagosan. Szintén Könyves Norbert volt az a játékos, aki átlagosan a legnagyobb távolságot tette meg sprintben. Ha a sprintekhez hozzávesszük a magas intenzitású futásban megtett távolságokat is, az eddigi fizikai ranglistákhoz hasonlóan Könyves Norbert áll az első helyen a csatárok között. A csatárok közül az elért maximális sebessége a debreceni Garbának, illetve a mezőkövesdi Zivzivadzénak volt, mindketten 33,7 km/h-ra gyorsultak fel.