A Honvéd egygólos előnyben fogadja a Győrt

Kedden 19 órakor a Bozsik-stadionban kerül sor a Magyar Kupa döntőjének második mérkőzésére. A múlt heti első találkozón, Győrben a kispestiek szereztek egygólos előnyt, de biztos, hogy a zöld-fehérek így is mindent megtesznek majd a serleg elhódításáért, hiszen a Honvédhoz hasonlóan, ők is csak a kupagyőzelemmel vívhatják ki a jogot arra, hogy kilépjenek a nemzetközi porondra. A mérkőzés előmeccse a SportTV Amatőr Kupa döntője lesz, 16 órakor a Rum és az Újszász mérkőzik meg a serlegért.

A Magyar Kupát 1909 augusztusában írták ki először, a mostani a hetvenedik sorozat, de 'csak' a hatvannyolcadik döntőt játsszák le. A harmadik (1911­-12-es) kiírásban ugyanis elmaradt a finálé, a két érdekelt, az MTK és az FTC sokáig vitatkozott a mérkőzés helyszínén, végül az 1913. december 14-ére (!) kiírt kupadöntőre a Fradi nem állt ki, így játék nélkül az MTK lett a győztes. Az 1952­-53-as sorozat pedig nem fejeződött be, a negyeddöntő mérkőzéseit még lejátszották, az elődöntőt és a döntőt már nem, így ebben az évben nem is hirdettek kupagyőztest.

Volt még egy kiírás, amelyben nem rendeztek klasszikus kupadöntőt. Az 1976-­77-es sorozatban ugyanis a legjobb négy közé bejutott csapatok körmérkőzéses formában döntöttek az aranyérem sorsáról, végül a Diósgyőri VTK lett a kupagyőztes, jobb gólkülönbségével megelőzve a Ferencvárost, valamint maga mögé utasítva a Vasast és az Újpestet.

Többször előfordult, hogy évekig nem rendezték meg a Magyar Kupát, a két világháború idején (illetve utána), valamint az 1958-ban lejátszott Ferencváros -­ Salgótarjáni BTC (2:1) döntő után is hosszabb ideig szünetelt a versenysorozat. 1964-től viszont minden évben kiírják a tornát, és megtartják a finálét.

A korábbi sorozatok többségében egymérkőzéses volt a döntő, legfeljebb akkor játszottak két találkozót, ha az első meccs döntetlenre végződött. Később döntetlen esetén hosszabbításra, ha ez sem döntött, akkor tizenegyesrúgásokra került sor. Oda-visszavágós rendszerben először az 1992­93-as kiírásban rendezték meg a kupafinálét, akkor a Ferencváros nyert a Haladás ellen. A mostani a hetedik olyan kupadöntő, amelyen két mérkőzésen, oda-visszavágós alapon dől el az aranyérem sorsa, ebben a szisztémában a Ferencváros háromszor, a Honvéd, az MTK és a Debreceni VSC egyszer-egyszer győzött.

A Magyar Kupát eddig a Ferencváros nyerte meg a legtöbbször, húsz alkalommal. A dicsőséglistán az MTK a második tizenkét kupasikerrel, az Újpest a harmadik nyolc győzelemmel. A mostani két döntős is az élmezőnyben található, a Bp. Honvéd hat aranyéremmel a negyedik, a Győri ETO négy kupagyőzelemmel ­ a Vasassal holtversenyben ­ az ötödik.

A Honvéd a leggyakoribb vesztes, tízszer maradt alul kupadöntőben. Azt már említettük, hogy hatszor nyert, ez lesz tehát a tizenhetedik kupafináléja. Az első döntőjét még Kispesti AC néven 1926 decemberében a BEAC ellen játszotta, az első mérkőzés nem hozott döntést (1:1), a második találkozón, háromszori hosszabbítás után a kispestiek győztek 3:2-re. A Honvéd további döntői: 1954­-55: Bp. Vasas -­ Bp. Honvéd 3:2. 1964: Bp. Honvéd ­- Győri ETO 1:0. 1968: MTK -­ Bp. Honvéd 2:1. 1969: Újpesti Dózsa -­ Bp. Honvéd 3:1. 1972­-73: Vasas ­- Bp. Honvéd 4-3. 1982-­83: Újpesti Dózsa -­ Bp. Honvéd 3-2. 1984-­85: Bp. Honvéd -­ Tatabánya 5-0. 1987­-88: Békéscsaba ­- Bp. Honvéd 3-2. 1988­-89: Bp. Honvéd - ­ Ferencváros 1-0. 1989-­90: Pécsi MSC ­- Bp. Honvéd 2-0. 1993­-94: Ferencváros ­- Kispest-Honvéd 3-0, 2-1. 1995­-96: Kispest - Honvéd ­ BVSC 0-1, 2-0. 2003­-04: Ferencváros ­- Bp. Honvéd 3-1. 2006­-07: Bp. Honvéd -­ Debreceni VSC 2-2 (11-esekkel 3-1). 2007-­08: Debreceni VSC -­ Bp. Honvéd 7-0, 2-1.

A kispestiek zsinórban harmadszor játszanak kupadöntőt. Legutóbb a Ferencvárossal fordult elő hasonló, a zöld-fehérek 2003-ban (Debreceni VSC 2-1), 2004-ben (Bp. Honvéd 3-1) és 2005-ben (Matáv FC Sopron 1-5) léptek pályára egymás után három kupadöntőben.

A győriek a hetedik kupafináléjukra készülnek, a korábbi hat döntő közül négyet megnyertek, kettőt elveszítettek. Az ETO éppen a Honvéd ellen játszotta az első kupadöntőjét, 1964-ben. Ez volt egyébként a két csapat eddigi egyetlen egymás elleni kupafináléja. Az 1964. november 7-én, a Népstadionban lejátszott mérkőzésen Komora Imre góljával 1:0-ra a Bp. Honvéd nyert. Szomorú aktualitása ennek a találkozónak, hogy a kispestiek kupagyőztes csapatában pályára lépett a nemrégiben elhunyt Nógrádi Ferenc és Katona Sándor. A Győri ETO e vesztes kupadöntőt követően egymás után háromszor nyerte meg a Magyar (Népköztársasági) Kupát. A zöld-fehérek 1965-ben a Diósgyőrt verték meg 4:0-ra, 1966-ban a Ferencvárossal mérték össze erejüket, és az 1:1-et hozó első találkozó után a megismételt döntőben 3:2-re diadalmaskodtak,1967-ben pedig a Salgótarjáni BTC-t győzték le 1:0-ra. Hosszabb szünet után az 1978-­79-es sorozat döntőjébe jutottak be, és a csapat jelenlegi pályaedzője, Szabó Ottó találatával 1-0-ra nyertek a Ferencváros ellen. A győriek a hatodik döntőjüket 1984-ben játszották, és emlékezetes mérkőzésen 2-1-re kikaptak az NB II-es Siófoki Bányásztól. Az ETO 25 év szünet után játszik újból kupadöntőt.

1927-ig csak fővárosi csapatok jutottak be a döntőbe, a fináléban az első főváros-­vidék összecsapást 1928-ban rendezték, amikor a Ferencváros 5:1-re győzte le a miskolci Attilát. Eddig 32 olyan döntő volt, amelyben fővárosi és vidéki együttes mérkőzött meg egymással, 23-szor a budapesti, kilencszer a vidéki együttesek diadalmaskodtak. A Győr volt az első vidéki csapat, amely fővárosi ellenfelét legyőzve lett kupagyőztes (a már említett 1966-os ETO - FTC fináléban). Az utóbbi években beleerősítettek a vidékiek, hiszen az elmúlt négy kupadöntőben háromszor vidéki gárda (Matáv FC Sopron, Fehérvár, Debreceni VSC) győzött, és csak egyszer nyert fővárosi együttes, 2007-ben éppen a Budapest Honvéd.