Sosem volt még ennyire szoros egy kör után a 12 csapatos NB I

11 ponton belül az összes csapat

Ha rátekintünk a tabellára, rögtön feltűnik, mennyire szoros a most zajló bajnokság. Az első helyezett Paks és az utolsó pozíciót elfoglaló Nyíregyháza mindössze 11 pontos távolságra vannak egymástól.

A szerzett pontokat nézve az első kör után ilyen alacsony különbség a listavezető és a sereghajtó között a 12 csapatos bajnokság bevezetése (2015/2016-os szezon) óta egyszer sem fordult még elő.

Hosszabb távon a Győr és a Ferencváros előretörése várható

Bőven akadnak meglepetések is a rangsorban. A Kisvárda feljutóként áll a második helyen, ráadásul egyel kevesebb mérkőzést játszva is ők aratták eddig a legtöbb győzelmet a bajnokságban, a tavaly a kiesés ellen harcoló Debrecen harmadik helyére is kevesen számítottak és a Kazincbarcikát sem a kilencedik helyre jósolták a szakértők. Kérdés, mennyire tartható a meglepetéscsapatok jó formája, főleg, ha megnézzük az alapozó statisztikákat, amelyek hosszú távon reálisabb képet festenek az erőviszonyokról.

Ezek alapján a fent említett csapatokat az úgynevezett „felülteljesítők” csoportjába sorolhatjuk, ugyanis mind előrébb áll a tabellán, mint az xG-különbség szerinti rangsorban, ami azt méri, hogy egy csapat mennyivel képes nagyobb minőségű helyzeteket kidolgozni, mint az ellenfelei. „Alulteljesítő” csapatokat is felfedezhetünk, a Győr és a Ferencváros annak ellenére nem férnek fel a dobogóra, hogy ők játszottak a legnagyobb fölényben az eddigi mérkőzéseiken, ám egyelőre ez az eredményeikben nem tükröződik vissza.

Fontos megjegyezni, hogy ugyan a várható gólkülönbség a mérkőzések számának növekedésével egyre erősebb kapcsolatot mutat az eredményességgel, a tökéletes összefüggés általában nem valósul meg és minden bajnoki szezon végén van egy-két csapat, amely egy egész évadon keresztül képes tendenciózusan „felül vagy alul rúgni az xG-jét”. Érdekes kérdés, hogy ez a jelenség tényleg csak a puszta szerencsének köszönhető-e vagy esetleg betudható olyan, adatokkal kevésbé mérhető mentális, fizikai vagy taktikai tényezőknek is, amelyek hosszabb távon is hatással vannak egy csapat kapu előtti hatékonyságára.

Játékstílusban továbbra is a Paks és a Fradi a két véglet

11 forduló elteltével már körvonalazódni látszik, hogy a csapatok milyen játékstílust követve próbálnak érvényesülni a pályán. Ebben az összevetésben kevesebb a meglepetés, a legdirektebb futballt évek óta a Paks játssza Magyarországon, és az sem újdonság, hogy a Ferencváros a leginkább labdadomináns csapat.

Markáns stílusbeli változás az előző szezonhoz képest egyedül a Zalaegerszegnél következett be, amely Nuno Campos érkezésével szintén a labdás dominanciára való törekvés felé mozdult el, bátor labdakihozatalok és látványos kombinációk jellemzik a játékukat.

A védekezés intenzitását tekintve a Győr emelkedik ki a mezőnyből, ők az a csapat, amely átlagosan a legkevesebb passzt engedi az ellenfeleinek, mielőtt egy védekező akcióval közbe lépne a játékba, de a Paks is hű maradt a gyors visszatámadásra építő védekezési stílusához. A skála másik végén a Diósgyőr található, az ő játékukra inkább a mélyebb és kevésbé intenzív védekezés jellemző.

A Puskás Akadémiában játszanak a legtöbbet a fiatal magyarok

A bajnokság első körének pozitív fejleménye, hogy több fiatal magyar labdarúgó is meghatározó játékosnak számít csapatában. Közülük az U21-es válogatottban és a Debrecenben is alapembernek számító Szűcs Tamás nevéhez fűződik a legtöbb játékperc (984). A támogatott korosztály tagjai összesen 12 141 percet töltöttek eddig a pályán, a legtöbb lehetőséget a Puskás Akadémia, az MTK és a Győr biztosította számukra.

(Keresztes Tamás)