Tizenötödik élvonalbeli szezonjára készülhet a Rákóczi

Többségükben cukorgyári munkások hozták létre 1923-ban az egyesületet, egy évvel később már a gyár is támogatta a futballozó dolgozókat. A kezdet mindazonáltal nem volt könnyű, a Kaposvári Egyetértés Sport Club, amely először 1925-ben vette fel a Rákóczi nevet, csak sokára lett a város első számú labdarúgó-alakulata. A harmincas években szerepelt először kaposvári csapat a legmagasabb (profi) osztályban, de a Somogy FC-nek nem volt közé a Rákóczihoz. A zöld-fehérek 1935 tavaszán az amatőr bajnokság II. osztályában oly gyengén szerepeltek, hogy a klub elnöke megtiltotta a bajnokságban való részvételt. Miután a Somogy FC tönkrement, még mindig nem jött el a Rákóczi ideje: a harmincas évek második felében a Turul FC számított Kaposvár legjobbjának. Olyan híres futballista is szerepelt a soraiban, mint a Ferencváros korábbi válogatott játékosa, Blum Zoltán.

Utóbb többnyire a második és a harmadik osztály vonal között ingázott a Rákóczi, de más volt akkor a bajnoki rendszer, nem mondható, hogy közeli lett volna a feljutás lehetősége. Ennek ellenére akadtak nagyon híres futballisták a klubnál, elsősorban az aradi származású, később az Újpest játékosaként Közép-Európa leggólerősebb csatárai közé emelkedő Avar István, becenevén Ricsi.

Lázár Lajos elevenítette fel a háborús évek fontos, 1942–1943-as momentumát egy negyedszázada, a Labdarúgás című lapba írt cikkében: „Abban az évben öt csoportban bonyolították le az NB II küzdelmeit és az Erdélyből áttelepült játékosokkal megerősödött Rákóczi sokáig versenyben volt a bajnoki címért vívott csatározásban. A már NB I-es álmokat szövögettek Kaposváron, de 1943 őszén Avar bevonult, a frontra került, s az ő hiányát nagyon megérezte a csapat. Az edző Schlosser Imre lett, akinek fia Solymosi néven a Rákóczi kapusa volt. Schlosser játékosként sokra vitte, edzőként azonban kevés sikert ért el. Kaposváron is megbukott.”

Miután Avar visszatért a fogságból Kaposvárra, előbb a Rákóczi és az MTE közös edzéseit irányította, majd 1951-ben a Kaposvári Kinizsi trénere lett. Közben még játszott is, felvitte a csapatot az NB II-be. 

A klubot 1949-ben és 1950-ben Kaposvári Dolgozók Sport Körének hívták, majd a magyar labdarúgás szovjet típusú átszervezése után mint az élelmiszeripar által támogatott egyesület, például a Ferencvároshoz hasonlóan, Kaposvári ÉDOSZ (1950–1951), majd Kaposvári Kinizsi (1951–1955), illetve Somogyi Kinizsi (1955–1956) néven szerepelt. A forradalom után visszakapta a Rákóczi nevet, de aztán 1957 és 1970 között ismét Kaposvári Kinizsi néven szerepelt. Két, pályafutása során a válogatottságig jutó kapus is tartozott ebben a korszakban a klubhoz. az 1938-as világbajnokság ezüstérmese, Háda József az ötvenes években edzőként, a pályafutása legjobb éveit Tatabányán, majd és főleg Pécsen töltő Rapp Imre fiatal játékosként volt a kaposvári klub tagja.

A hetvenes években ellenben megint Rákóczinak hívták, ezen a néven jutott fel, története során először, 1975-ben a legmagasabb osztályba. Ismét egy korábbi válogatott, az 1966-ban vb-szereplő Mathesz Imre irányításával.

Az első NB I-es idény örök emlék Kaposváron. Különösen a nyitány, a Vasas elleni 2–0-s diadal, amelyet a XX. század sporteseményének választották a városban. 1975. augusztus 30-án minden elképzelhető helyen összezsúfolódtak a nézők, még a fákra is felmásztak. A város apraja-nagyja látni akarta a nagy eseményt, a Rákóczi első NB I-es mérkőzését. 

A második félidőben Burcsa Győző – aki aztán a legnagyobb karriert futotta be a pályára lépett 12 kaposvári játékos közül – két gólt is szerzett. Az élete első élvonalbeli mérkőzésén játszó, akkor még csak 21 éves középpályás előbb egy fejessel, majd büntetőből vette be Tamás Gyula kapuját.

A mérkőzés „körítéséhez” hozzátartozik egy felejthetetlen sztori. 1975 első szeptemberi keddjén a Somogyi Néplap szinte mintha csodára lelt volna, úgy számolt be Pék János különleges esetéről. A beszámoló szerint a harmincas évei derekán járó férfi a kaposvári Megyei Kórház belgyógyászati osztályán feküdt, gyomorvérzéssel. De nem az volt az „alapbetegsége”: tizennégy esztendőn keresztül azt állította magáról, hogy néma. „Tizenegyes!” – ordított fel a második játékrész első kulcsjeleneténél, miután túlságosan is belefeledkezett a Kaposvárról akkor több mint három évtizedes pályafutással a háta mögött közvetítő Szepesi György élvezetes, szemléletes és lelkesítő közvetítésének hallgatásába. Arra már nem is igazán koncentrált, hogy Burcsa Győző belövi-e, vagy sem a valóban megítélt tizenegyest. Pillanatok alatt rájött, hogy magyarázattal tartozik az eddig őt némának vélő környezetének. „Hiszen én tudok beszélni!?” – mondta a többieknek. 

De vissza a futballhoz, hiszen a Rákóczi megvetette a lábát az elitben. A harmadik idény végén kiesett, pedig olyan nagyszerű játékosai (is) voltak, mint a később a Vasasban nagy karriert befutó Kiss László, vagy a korábban a Pécsi Dózsából válogatott, a KEK-döntős idényben a Ferencvárosban szereplő Máté János. Játszott a csapatban a későbbi MLSZ-elnök, Kisteleki István is.

Az 1980–1981-es szezonban újra az élvonalban tusakodott a Rákóczi, amelyben akkor helyet kapott a későbbi sikeredző, Prukner László is. 1987–1988 volt a következő NB I-es év, de ismét nem sikerült kiharcolni a bennmaradást. A játékosok közül Miovecz Zoltán, aki már a nyolcvanas évek első élvonalbeli Rákóczijában is szerepet kapott, a kilencvenes években az Újpesttel és a Váccal is nyert bajnoki címet.

A Rákóczi történetének legsikeresebb korszaka éppen másfél évtizede, a 2004-es feljutással kezdődött. A csapat utána tíz idényt töltött a legmagasabb osztályban, 2006-ban és 2007-ben a hetedik, 2007–2008-ban, története legjobb szereplését produkálva, a hatodik helyen végzett. Abban az idényben hat olyan futballista is szerepelt a csapatban, aki az azóta eltelt évtizedben más klub színeiben bajnoki címet nyert: André Alves, a háromszoros magyar gólkirály, lengyel és amerikai gólkirály Nikolics Nemanja, Oláh Lóránt, Szakály Dénes, Szakály Péter és Dusan Vasziljevics.

A Kaposvári Rákóczi a 2013–2014-es idényben esett ki legutóbb az akkora már OTP Bank Ligának nevezett élvonalból, érdekes, hogy a mostani csapat edzője, a kaposvári születésű, pályafutását a Rákócziban kezdő, egyebek mellett a Boca Juniorsba is eljutó, hatszoros válogatott Waltner Róbert abban az idényben futballozott is a csapatban. Társai közül Böle Lukács idén a Ferencvárossal bajnoki címet nyert.

Waltneren kívül alig maradt hírmondónak valaki abból a gárdából. Böjte Patrik, a közben Kisvárdát is megjáró Hadaró Valentin tagja közülük a mostani keretnek is.

Az utódok aztán kacskaringós utat tettek meg, 2015–2016-ban még a negyedik osztályban játszott a nagy gondokkal küzdő klub. Ám azóta a magyar futballtörténelemben párját ritkító emelkedésbe kezdett: a 2016 tavaszán még a Somogy megyei I. osztályban szereplő gárda 2019 nyarán majd az élvonalban kezdheti az idényt.