A számok alapján is a Ferencváros volt a szezon legjobb csapata

A MLSZ Sportigazgatóságának adatelemzői által készített összeállításunk első, a csapatszintű statisztikákra vonatkozó részében olyan számokat emeltünk ki, amelyek segíthetnek rávilágítani, milyen téren nyújtottak kiemelkedő teljesítményt a csapatok, illetve a játék mely elemeiben lett volna szükségük jobb hatékonyságra az eredményesség érdekében. Emellett azt is összehasonlítottuk, hogy különböző edzők irányítása alatt milyen stílusban igyekeztek játszani az együttesek: hogyan próbálták építeni a támadásaikat és mennyire voltak intenzívek a labda nélküli játékban.

12. Kecskemét
Az ellenfél tizenhatosán belüli labdaérintések száma fontos mutató, mert erős összefüggésben áll a szerzett gólokkal és jól visszaadja, milyen gyakran képes egy csapat eljutni azokba a zónákba, ahonnan esélyük nyílhat gólt szerezni. A Kecskemétnél e tekintetben nem volt gond a játékkal: meccsenként 22.9 érintésük volt az ellenfél büntetőterületén, ami a 6. legjobb érték, a saját tizenhatosukat pedig sikerült úgy védeniük, hogy az ellenfeleik a 3. legkevesebbszer jutottak be oda (21.6). Azonban a helyzetkialakítással és azok kihasználásával már komoly nehézségeik adódtak, emellett az ellenfeleik is nagyobb hatékonyságot mutattak, amikor a Kecskemét tizenhatosán belülre értek, mint általában. Gera Zoltánnal egy kevésbé intenzív, mélyebb védekezésre próbált építeni a csapat, de összességében így is a 11. legtöbb gólt kapták az idényben.

11. Fehérvár
Féltávnál a Fehérvár még 21 ponttal a 7. helyen fordult, azonban ahogy közeledett a szezon hajrája, úgy került egyre rosszabb formába a csapat. Az eredményeikben egyértelmű törés látszik tavasszal, holott a várható szerzett és kapott góljaikból számított xG-különbség mutatójuk még valamennyit javult is 2025-re: ősszel még -4,3 volt ez az értek, a téli szünet után -3,3, ez mindkét időszakban a 8. legmagasabb szám volt a mezőnyben. Azonban idén jóval több gólt kaptak, mint várható lett volna, az utolsó öt mérkőzésükön pedig egy rúgott gól mellett öt vereség a mérlegük. Tímár Krisztián érkezésével ugyan intenzívebbé vált a csapat védekezése és fel is gyorsították a játékukat, azonban ez eredményekkel végül nem párosult.

10. Zalaegerszeg
Márton Gábor irányításával a ZTE egy stabil, mélyebb védekezésre alapozta a játékát, amiből gyors kontrákkal igyekezték támadni az üres területeket. Az átlagnál alacsonyabb, de jóval fürgébb támadósoruk erősségeire építve egyedi módon alakították ki a helyzeteiket: övék volt a legkevesebb beadás a szezonban (16.7 meccsenként), de ők próbálkoztak a második legtöbb cselkísérlettel (20), a bajnokság 10 legtöbb egy az egy elleni szituációt vállaló játékosa között pedig három zalaegerszegi is található (1. Dénes, 7. Kiss, 9. Mim). Ahhoz képest, hogy a labdabirtoklási arányuk a 11. legalacsonyabb volt a mezőnyben (43.8%), a támadóharmadon belül a 4. legnagyobb fölényt tudták kialakítani (50.8%-os Field Tilt), ami jól kontrollált mérkőzésekre utal a részükről. Az egész évben biztos lábakon álló védekezésük (2. legalacsonyabb engedett xG) a Mihalecz Istvánnal megvívott utolsó 5 meccsre még jobban zárt, négy alkalommal is 0-0-át játszottak.

9. Debrecen
Idegőrlő szezonon vannak túl a debreceni szurkolók, a Lokinál rövid idő alatt két edzőváltás is történt és szinte végig a kiesőzónában vagy épphogy felette állt a csapat.  Nestor El Maestro érkezésével jelentős stílusváltáson mentek keresztül, az intenzitás és a vertikalitás került előtérbe, a téli átigazolási időszakban már ezen alapelvek szerint kerestek játékosokat és több érdekes karakter is megjelent így a csapatban. Amos Youga a hatalmas bedobásai mellett 90 percenként a negyedik legtöbb progresszív passzal támogatta a direkt játékot, Bárány mellé pedig egy újabb célember érkezett Maurides személyében, aki a második legtöbb fejpárbajt nyerte meg a szezon során (szintén 90 percre vetítve). Annak ellenére, hogy a legtöbb gólt kapta a szezonban, a Lokit az alapozó mutatók többsége nem predesztinálta kieső helyre és az utolsó játéknapon meg is tudta őrizni az NB I-es tagságát.

8. Nyíregyháza
Az NB I idei szezonjának edzőváltásai közül a szerzett pontok tekintetében Szabó István Nyíregyházára való igazolása eredményezte a legnagyobb javulást. A bennmaradásért vívott küzdelem legélesebb időszakában, hét mérkőzésen 12 pontot gyűjtött vele a nyírségi gárda, fontos rangadókat nyerve hazai pályán. Az alapozó számokhoz képest egyébként az egyik legjobban felülteljesítő gárda volt a Nyíregyháza, főleg a támadó statisztikáikban szükséges jelentősen javulniuk a következő idényre.

7. Újpest
A lilák ugyan a harmadik legmagasabb labdabirtoklási arányt (53.4%) mutatták a szezon során és a támadásaik stílusa alapján is inkább voltak sorolhatók a labdát megbecsülő csapatok közé, a veszélyes zónákba általában nehezen jutottak el, amit az is mutat, hogy a labdaérintéseik számához képest náluk volt a legalacsonyabb az ellenfél tizenhatosán belüli érintések aránya (3.1%). Télen még az ötödik helyen vonultak pihenőre, 3 pontra a dobogótól, azonban míg ősszel ők kapták a legkevesebb gólt, (14-et, Piscitelli 8,75 megelőzött góllal vezette a kapusok ranglistáját) tavaszra a Diósgyőrrel holtversenyben övék lett a legtöbb bekapott találat (30), és az olasz hálóőr statisztikája is a skála másik végére csúszott. 

6. Diósgyőr
A miskolciak annak ellenére tudták az egész idényben tisztes távolságból figyelni a kiesőjelöltek küzdelmeit, hogy a legtöbb alapozó mutató szerint nekik is valahol a tabella alsó felében lett volna a helyük. Az xG-különbségük (-15.64) és a Field Tilt mutatójuk (42.9%) a legalacsonyabb érték volt a mezőnyben, és a legmagasabb minőségű helyzeteket is ők engedték az ellenfeleiknek (55-ös engedett xG). Azonban a futballt végső soron gólra játszák, ezekből csak nyolccal kaptak többet, mint ahányat ők szereztek, emellett sikerült úgy „gazdálkodniuk” a találatokkal, hogy a 6. legtöbb alkalommal hagyták el győztesen a pályát (11).

5. MTK
A 2024/2025-ös szezonban ezúttal a hagyományaikhoz híven az egyik leginkább labdabirtoklás-orientált játékkal rukkolt elő Horváth Dávid csapata, szekvenciánként ők passzolták a második legtöbbet (3.5), labdabirtoklási arányban is csak a Fradi előzte meg őket (54.3%) és az ő passzaik voltak legalacsonyabb arányban előrefelé irányulóak (31.8%). Az xG-különbség (3. legjobb, 4.79) alapján a dobogó sem lett volna elérhetetlen számukra, ám a szezon utolsó harmadában csak két mérkőzést tudtak megnyerni és lecsúsztak a nemzetközi kupaindulásról.

4. Győr
Még a bajnokság téli szünetében tettünk közzé egy elemzést, amelyben azt vizsgáltuk, hogy az előző 5 tavaszi idényben mely csapatok produkálták a legnagyobb formajavulást az őszi eredményeikhez képest. A legnagyobb menetelések közül is kiemelkedik, amit a Győr produkált idén tavasszal, ugyanis Borbély Balázs csapata több mint kétszer annyi pontot szerzett mérkőzésenként 2025-ben (2,18), mint a bajnokság első felében (1,05). Az egyensúlyra törekvő játékstílus kibontakozását nagyban segítette a kapus, Samuel Petrás remek formája, aki tavasszal a legtöbb góltól mentette meg a csapatát (9.81), aminek eredményeként a Győr kapitulált a legkevesebbszer ebben az időszakban (11). Ezzel párhuzamosan a támadójátékuk is fejlődött, a második legtöbb xG-t termelték (25.11) a Ferencváros mögött.

3. Paks
Évek óta a leginkább egyedi stílusú csapat az OTP Bank Ligában a Paks, idén is hozták a tőlük megszokott rendkívül direkt, sok felívelésből és beadásból álló, intenzív visszatámadásokra épülő játékukat. Senki nem lőtt náluk több gólt (65), a támadásaik hatékonyságát pedig az is jól jelzi, hogy ők tudták a legnagyobb arányban az ellenfél tizenhatosán belülre összpontosítani a labdaérintéseiket (4.5%). Tény, hogy az riválisaik a második legmagasabb minőségű helyzeteket alakították ki ellenük (52.4 xGA), ezekből azonban csak 47 gól született, Bödéék viszont az 54.97-es várható gól mutatójukat több mint tízzel felülrúgták, oda is értek a dobogó legalsó fokára.

2. Puskás Akadémia
Nyolc játékos is kétezer játékperc felett fejezte be a szezont a Puskás Akadémiánál (csak az MTK-nál és a Zalaegerszegnél volt még ekkora ez a szám), az alapcsapat játékosai pedig az egész idényben kiegyensúlyozott teljesítménnyel hálálták meg a bizalmat. A felcsútiak komoly minőséget mutattak a gyors átmeneteikben, alapvetően nem volt céljuk, hogy sokat tartózkodjanak a támadóharmadban, csak a 9. legtöbb labdaérintésük volt ezen a területen mérkőzésenként, sokkal inkább a hatékonyságra törekedtek, amit jól mutat, hogy a 3. legnagyobb xG értéket hozták össze. Sok év után kiélezetté tették a bajnoki versenyfutást és elérték a mérkőzésenkénti kettes pontátlagot is.

1. Ferencváros
Az eredményességgel erős összefüggést mutató alapozó statisztikák hosszú sora támasztja alá a tényt, hogy a Ferencváros volt a 2024/2025-ös idény legjobb csapata, viszont a zöld-fehéreknek sokáig gondjaik voltak a helyzetkihasználással. Az első 20 mérkőzésükön 10,87-el szereztek kevesebb gólt, mint amennyi a helyzeteik minősége alapján várható lett volna, ez a tendencia a nemzetközi kupabúcsú után fordult meg. A csapat azon túl, hogy Robbie Keane-nel egy direktebb és sok szempontból pragmatikusabb játékot játszott, eredményesebbé is vált és az utolsó 13 mérkőzésünkön, a „gól-xG” mutatójuk +6.29-re módosult. Különösen hatékonyak voltak pontrúgások után, az utolsó fordulóban pedig magabiztos győzelmet aratva szerezték meg a bajnoki címet.

(Keresztes Tamás)