A Videoton másodszor, a Kecskemét először lehet MK-győztes

A Magyar Kupa első döntőjét 101 évvel ezelőtt, 1910-ben rendezték meg, idén a 71. kupafináléra kerül sor. A Magyar Kupa-sorozat az angol FA Cup mintájára született, a tízes évek labdarúgásának két úttörője, Steiner Hugó és Minder Frigyes kezdeményezésére. Az első mérkőzést 1909. november 21-én játszották, az alacsonyabb osztályú Litográfia 2:1-re győzött a Vívó AC ellen. A kupát, mint örökös vándordíjat közadakozásból alapította az MLSZ, az első kiírást 28 csapat részvételével bonyolították, a küzdelmek kieséses rendszerben zajlottak.

 Már az első finálé 'kalandosan' alakult: az MTK és a BTC első mérkőzése 1:1-re végződött, a másodikat a 80. percben, sötétedés miatt, a kék-fehérek 2:1-es vezetésénél lefújta a bíró, majd egy későbbi időpontban lejátszották a hiányzó tíz percet, az MTK lőtt még egy gólt, így lett 3:1 a végeredmény.

 1930-ban győzött először vidéki csapat (Bocskai), Debrecen egyébként Budapest mellett az egyetlen város, amely két kupagyőztes klubot is adott a sorozatnak. Ha nem is gyakran, de avattak a második osztályban szereplő győztest, ilyen volt 1934-ben a Soroksár és pontosan ötven évvel később a Siófoki Bányász. (A következő bajnoki évben már mindkét csapat az NB I-ben szerepelt.)

 A mostani a kilencedik alkalom, hogy nincs fővárosi csapat a döntőben, 1930-ban a Bocskai és a Szegedi Bástya, 1941-ben a Szolnoki MÁV és a Salgótarján, 1965-ben a Győr és a Diósgyőr, két évvel később a Győr és a Salgótarján, 1984-ben a Siófok és a Rába ETO, 1999-ben Debrecen és a Tatabánya, 2001-ben a 'Loki' és a Videoton FCF jutott a fináléba, míg egy évvel ezelőtt a hajdúságiak a ZTE-t győzték le. A Kecskemét eddig sosem került be a sorozat fináléjába, a Videotonnak az egy megnyert trófeája mellett két elvesztett döntője is volt.

A Magyar Kupát a legtöbbször a Ferencváros hódította el, összesen 20 alkalommal emelhették a magasba a győztesnek járó trófeát a klub játékosai. A zöld-fehérek a döntőben való szereplések számában is rekorderek, nyolc ezüstérmet is nyertek, vagyis 28-szor vettek részt a fináléban. A legtöbb vesztes kupadöntőt a Honvéd jegyzi, összesen tízszer maradt alul az együttes a sorozat utolsó mérkőzésén, de hét alkalommal így is elhódította a serleget. A legsikeresebb vidéki alakulat a Győri ETO négy kupasikerrel, míg a Magyar Kupa legpechesebb együttese címre a Salgótarjáni BTC pályázhat, amely mind a négy fináléját elveszítette.

 A legnagyobb különbségű győzelmet a döntőben a Ferencváros aratta, 1933-ban 11-1-re győzött az Újpest ellen, amely egyébként a negyeddöntőben a III. Kerületnek hét, az elődöntőben a Somogynak nyolc gólt rúgott. A kiütéses ferencvárosi győzelem hozta a kupadöntők eddigi rekordját: Takács II József egymaga négy gólt szerzett.

 A győzelmek számát tekintve Szekeres Tamás a csúcstartó, aki 1991-ben, 1993-ban, 1994-ben és 1995-ben a Ferencvárossal, 1997-ben és 1998-ban az MTK-val, 2005-ben pedig a Matáv Sopronnal nyerte meg a Magyar Kupát.

 Ami a nagy sorozatokat illeti, az MTK nyerte az első három kiírást (1910, 1911, 1912), majd 1942 és 1944 között a Ferencváros is triplázni tudott. 1965 és 1967 között a győriek, a klub akkori nevén a Győri Vasas ETO játékosai számítottak specialistának, sorozatban ugyancsak háromszor nyerték el a serleget. A Ferencváros újra triplázott, 1993 és 1995 között.

A Magyar Kupa eddigi győztesei (zárójelben az elveszített döntők száma)

 20 [ 8] Ferencvárosi TC

 12 [ 2] MTK

 8 [ 6] Újpest

 7 [10] Bp. Honvéd

 4 [ 3] Győri ETO

 4 [ 3] Vasas

 4 [ 2] Debreceni VSC

 2 [ 3] Diósgyőri VTK

 1 [ 2] Videoton

 1 [ 2] Pécsi MFC

 1 Békéscsaba

 1 Bocskai

 1 III. kerületi TVE

 1 Matáv Sopron

 1 Siófoki Bányász

 1 Soroksár

 1 Szolnoki MÁV

Jegyárusítás a kupadöntőre

A döntőre szóló belépőjegyek egységesen 1000 forintba kerülnek, a jegyértékesítés május 12-én kezdődött meg. Az MLSZ a mérkőzésre szóló belépőket az IBUSZ irodáin, valamint a résztvevő klubokon keresztül értékesíti, a mérkőzés napján a stadion pénztárainál - biztonsági okokból - már nem lesz lehetőség jegyvásárlásra.

A Videoton és a Kecskemét szurkolói saját klubjuknál vásárolhatják meg belépőiket, melyek a csapatok drukkerei részére fenntartott szektorokba szólnak, míg az IBUSZ kizárólag a semleges szektorokba árusít jegyeket.

A Puskás Ferenc Stadion a mérkőzésen csak részlegesen lesz nyitva: az 'U' és 'X' szektorok között. A Kecskemét szurkolói a Dózsa György út felöli kapun léphetnek be a stadionba, és a VIII-IX-es szektorban helyezkedhetnek el. A Videoton drukkerei a Stefánia úti KATICA (vendég) kapun léphetnek be, és a IV-III-II-es szektorokban kapnak helyet. A semleges szurkolók a Dózsa György út felöl közelíthetik meg a lelátót. A parkolójeggyel rendelkező VIP-vendégek és a tiszteletjegyesek az Ifjúság útja felől hajthatnak be.

Információk a VIP- és a tiszteletjegyes vendégeknek

Azok a VIP- vagy tiszteletjegyes vendégeink, akik parkolójeggyel rendelkeznek, személygépkocsijukkal kizárólag a Stefánia út felől kanyarodhatnak rá az Ifjúság útjára, ahonnan beléptetik. Akik a Kerepesi út felől érkeznek, nem tudnak balra kanyarodni a stadion kapujához!
Azok a VIP- vagy tiszteletjegyes vendégeink, akik tömegközlekedéssel érkeznek, a Dózsa György úti kapun juthatnak be a stadion területére.

Játékvezetők

A döntőt Iványi Zoltán vezeti, munkáját Albert István és Medovarszki János segíti, a tartalék játékvezető Farkas Ádám lesz.