Az MTK-nak javult, a Ferencvárosnak és az Újpestnek romlott a gólátlaga

2024. március. 01., 21:35   |    

Az MTK-nak javult, a Ferencvárosnak és az Újpestnek romlott a gólátlaga

Kétharmadánál tart az OTP Bank Liga 2023/2024-es idénye. Két teljes kör már lement, 11 meccsük van a csapatoknak, hogy megvalósítsák célkitűzéseiket. Elemzésünkben a csapatok szezon első harmadbeli (1-11. játékhét) és második harmadbeli (12-22. játékhét) teljesítményét hasonlítottuk össze.

A mérkőzésenkénti gólátlaga a legtöbb csapatnak csökkent a szezon középső harmadára. A legnagyobb visszaesés az Újpest és a Fradi csapataihoz köthető. Csupán három csapatnak sikerült javítania, míg két együttes pontosan ugyanannyi gólt szerzett mérkőzésenként a második 11. fordulóban, mint azt megelőzően.

A várható gólok (xG) változásának vizsgálatakor azt látjuk, hogy három csapat is számottevően felül tudta teljesíteni a szezon első harmadában nyújtott teljesítményét, míg további négy csapat szinte ugyanolyan teljesítményre volt képes. A skála végén most is az Újpestet és a Fradit találjuk, de a fejlődést az xG-ben nem az MTK, hanem a Paks vezeti.

A legnagyobb visszaesést az Újpest támadójátékának eredményességében tapasztalhattuk, a lila-fehérek mérkőzésenként több mint egy góllal kevesebbet szereztek a szezon első harmadához képest. Kevesebb lövést kíséreltek meg, és ezek veszélyessége is csökkent. 165 helyett csak 139 lövéssel próbálkoztak, valamint a lövések minősége is visszaesett, melyet az egy lövésre jutó xG értéke tükröz, amely 0,11-ről 0,09-re csökkent. Emellett drámaian visszaesett a kaput eltaláló lövések várható gól értéke (xGOT) is. Az érték 16,82-ről 9,03-ra csökkent, ami jelentősen elmarad a szezon második harmadában összegyűjtött várható gól értéktől (12,56), és amely a játékosok rosszabb helyzetkihasználására enged következtetni.

A kapott gólok esetében szinte az egész mezőny jobban teljesített, csupán két csapat kapott mérkőzésenként több gólt a szezon második harmadában, mint az elsőben. Három csapat (Zalaegerszeg, Fehérvár és Debrecen) ráadásul több, mint 1 góllal kevesebbet kapott mérkőzésenként a 11. hét után, mint azt megelőzően.

A Zalaegerszeg kiemelkedik, mind a várható kapott gólok (xGA) és a kapott gólok csökkenésében is. Átlagosan több mint 1,5 góllal kevesebbet kaptak mérkőzésenként, ami két mérkőzésenként 3 góllal kevesebbet jelent. A Zalaegerszeg sokkal kevesebb lövést engedett ellenfeleinek a bajnokság második harmadában, de ennél is fontosabb, hogy szinte alig érkezett lövés a kapujukra az ötösön belülről. Az ellenfeleik egy lövésre jutó xG értéke is lecsökkent 0,1-ről 0,08-ra, ami azt támasztja alá, hogy a zalaiak kevesebb és rosszabb minőségű lövést engedtek az ellenfeleiknek a szezon második harmadában, mint az elsőben. 


A cselek számának vizsgálatakor azt láthatjuk, hogy a legtöbb csapat kevesebb cselt kísérelt meg mérkőzésenként a szezon második harmadában. Jelentős mértékben csupán a Paks és az Újpest játékosai próbálkoztak több csellel.

Az ellenfél térfelén megkísérelt labdaszerzések vizsgálatakor is arra lehetünk figyelmesek, hogy a csapatok többsége kevesebbszer próbálta meg már az ellenfél területén visszaszerezni a labdát, mint a szezon első harmadában. A Kisvárda és a Puskás Akadémia kivételt képeznek ez alól. Ez a két csapat mérkőzésenként több labdaszerzést kíséreltek meg, mint korábban.

A Zalaegerszeg esetében tapasztalhatjuk a legnagyobb csökkenést az ellenfél térfelén szerzett labdák számában mérkőzésenként. Összehasonlítva a Zalaegerszeg 1-11. hét közötti és 12-22. hét közötti labdaszerzéseinek hőtérképét, megfigyelhetjük, hogy sokkal kevésbé aktívak az ellenfél térfelén, tehát a letámadást később kezdik meg. Az összes labdaszerzés számának csökkenése (639 helyett 530) még inkább arra enged következtetni, hogy a Zalaegerszeg tudatosan hátrébb védekezik, az ellenfelet hagyja labdát tartani olyan területeken, amelyek nem veszélyesek a kapujára.

A fejpárbajok alakulása terén az figyelhető meg, hogy a csapatok fele több fejpárbajt vívott a szezon első harmadához viszonyítva, miközben a másik fele kevesebbet.

A legnagyobb különbséget a Puskás Akadémia esetében figyelhetünk, meg, amely mérkőzésenként több mint tizenkettővel több fejpárbajt vív meg, mint előtte. A hőtérképek összehasonlításakor, megfigyelhetjük, hogy nagyobb a fejpárbajok jelentősége a szezon második harmadában az ellenfél büntetőterületén belül. Ez többek között betudható annak, hogy a szezon második harmadában több mint két beadással többel próbálkoztak mérkőzésenként.

 


A hírkategória további hírei

Főszponzoraink

  • Adidas
  • OTP Bank
  • TMP
  • Mol GBS