Az OTP Bank Liga legjobb egyéni teljesítményei

Összeállításunk első részéből kiderült, hogy akárcsak a tabellán, az adatok alapján is a Ferencváros volt a szezon legjobb csapata, most pedig az egyéni statisztikákat vettük górcső alá az MLSZ Sportigazgatóságának adatelemzői segítségével.

Az NB I kapusait a megelőzött gólok és a védések mentén hasonlítottuk össze, mindkét mutatóban a Puskás Akadémia U21-es válogatott kapusa, Pécsi Ármin végzett az élen. A felcsútiak legalább 14-el kevesebb gólt kaptak, mint a kapujukra érkező lövések minősége alapján várható lett volna, a 30 mérkőzésen 91 védést bemutató fiatal Pécsinek tehát elévülhetetlen érdemei vannak az ezüstérmet szerző csapat menetelésében.

Kata Mihály, az MTK csapatkapitánya mind a sikeres szerelésekből, mind pedig a megelőző szerelésekből a legtöbbet mutatta be ebben a szezonban, ami jól jelzi, milyen fontos eleme csapata játékának. Amellett, hogy védekező középpályásként a támadások felépítésében is nagy szerep jut neki, a labda nélküli fázisokban is a csapata egyik legmeghatározóbb tagja a válogatott játékos.

A Zalaegerszeg az egész idényben stabil védekezést mutatott be, a második legkevesebb engedett xG (37.6) és a negyedik legkevesebb kapott gól (42) fűződik a nevükhöz, ez alapján talán nem is meglepő, hogy a soraikból Stefanos Evangelou, Szendrei Norbert és Bojan Sankovic is ott van a legtöbb sikeres szereléssel rendelkező játékosok között. A görög védő a tisztázásokban is befért a legjobb öt közé, ebben a mutatóban viszont a cseh Patrizio Stronati verhetetlennek bizonyult. Nem mehetünk el szó nélkül a kecskeméti Belényesi Csaba statisztikái mellett sem, aki a legtöbb lövést blokkolta a szezonban és a negyedik legtöbb tisztázást is ő hajtotta végre.

Az előkészítés terén természetesen ki kell emelni az egyébként góllövésben is kimagaslót nyújtó a RangAdó-díjátadón az év játékosa elismerést megkapó Nagy Zsoltot, aki 12 találata mellett 11 gólpasszal zárta az évet, holtversenyben Dzsudzsák Balázzsal. A progresszív passzokban Stefan Gartenmann, a kulcspasszokban Jonathan Levi végzett az élen, az MTK játékmestere, Bognár István pedig mindkét mutatóban befért a top ötbe.

Az ismertebb statisztikák mellett megnéztük azt is, hogy az xT modell szerint ki volt az a játékos a szezonban, akinek a passzjátéka a legnagyobb veszélyt jelentette az ellenfelek védelmeire nézve. A passz xT (Expected Threat) modell a játékos minden egyes passzát értékeli méghozzá úgy, hogy a számítás a passz kezdő- és végpontját veti össze, és azt méri, hogy a labda mekkora mértékben került veszélyesebb területre az adott passz révén. Minél nagyobb ez az érték egy játékosnál, annál inkább növeli a passzaival a csapata esélyeit a gólszerzésre, e tekintetben a Ferencváros játékosa, Mohammed Abu Fani bizonyult a legjobbnak.

Az NB I gólkirálya Böde Dániel lett 15 góllal, ami különösen a játékperceihez (összesen 1280, meccsenkénti átlagban 40) viszonyítva kimagasló teljesítmény. A legtöbb lövéssel a szintén paksi támadó, Tóth Barna próbálkozott, a legjobb minőségű lövéseket (xGOT) pedig Varga Barnabástól láthattuk, a Ferencváros ellen védő kapusok bizony megdolgoztak azért, hogy a válogatott támadó 12 góllal fejezze be az idényt.

Ha az alapján hasonlítjuk össze a játékosokat, hogy a lövőhelyzeteik minőségéhez képest ki próbálkozott a legjobb lövésekkel (xGOT-xG), akkor a Debrecen remek szezont futó támadóját, Brandon Dominguest láthatjuk kiemelkedni a mezőnyből.

A fiatal magyar játékosok is kitettek magukért

A mögöttünk lévő bajnokság egyik pozitív fejleménye, hogy az egyre több játéklehetőséghez jutó fiatal magyar játékosok több statisztikában is az élmezőnyben végeztek. Dénes Csanád Vilmos, az egy az egy elleni szituációkban bizonyult a legjobbnak, a Zalaegerszeg támadója 58 sikeres cselt mutatott be idén.

A kapus Pécsi Ármin védéseit már fentebb említettük, az év felfedezettje, a ferencvárosi Tóth Alex és a diósgyőri Jurek Gábor pedig többek között a gólpasszaikkal hívták fel magukra a figyelmet, mindketten 7-7 asszisztot jegyeztek a szezon során.

(Keresztes Tamás)