Traktorral jár és díjugratásban is jeleskedik az ETO focistája

Miközben sorra lövi a gólokat a győri U19-es csapatban, szülei gazdaságában segít Zsédely Réka. A meccsek után lovagolni jár, amit szinte egyszerre kezdett a focival. Eleinte fogadásból játszott, napjainkban viszont rendszeresen szerepel a korosztályos válogatottban.

Amikor nem a Győri ETO FC edzésén vagy mérkőzésén láthatják a győriek az U19-es csapatot erősítő Zsédely Rékát, akkor a várost járó traktor vezetőfülkéjét érdemes figyelni, az U17-es válogatott futballista ugyanis éppen most készül vizsgázni traktorvezetésből. Erre a tudásra pedig a családja mezőörsi gazdaságában van szüksége.

– 500 hektáron gazdálkodunk. Még a nagypapám kezdte el és az apukám viszi tovább a vállalkozást. Én is be szoktam segíteni, pedig anyukámék sosem erőltették rám a mezőgazdaságot és számomra is a foci az első. Növénytermesztést tanulok Győrben és nagyon jól is megy. A testvérem a Fehér Miklós Gimnáziumban tervez továbbtanulni és korábban én is akadémista akartam lenni, de később egyetemre szeretnék járni, agrármérnök szakra, amihez a Veres Péter Szakgimnázium jó alapot ad – kezdi Zsédely Réka, aki a tanulás és az edzések után még lovaikat is meglátogatja. Az állatokat nagy szeretettel gondozza, beszélgetésünk előtt nem sokkal például lova fogreszelésénél segítkezett, az elbódított állat nyelvét kellett tartania. Sőt, amíg az ETO U19-es csapata, a bajnoki címvédő idén is a dobogóért hajt, addig a támadó lóháton, díjugratásban is versenyez.

– Ezek csak helyi versenyek, nem kell az induláshoz rajtengedély vizsga, de húsz-harminc rivális szokott lenni. Eddig egy negyedik és két eső helyezést szereztem az utolsó két versenyemen. Emellett lovashintót, fogatot is hajtok, ebben legutóbb hétből harmadik lettem – büszkélkedik a fiatal lány, aki tizenegy éve síel és már a snowboardozással is megismerkedett.

– Most az angol nyelvvizsgámra is készülök. Sokat segít, hogy a barátom mindenben támogat. Anyukám persze a tanulás felé terelne, szerinte az a legfontosabb, én viszont inkább éjfélig készülök az órákra, de edzés nem maradhat ki. Másnap aztán fél ötkor kelnem kell, mert sok a nulladik órám és két busszal járok iskolába. Az edzésekre anyukám hord engem és a testvéremet is, neki köszönhetjük, hogy ott lehetünk minden alkalommal. Meccsekre is gyakran jönnek ki a szüleim. Apukám nálunk a nagy focista, néha most is beáll még a megyei osztályú csapatba. Nagypapa is nagyon szereti a focit, a mamával ők is mindig ott vannak a meccseinken.

Zsédely Réka játékos-karrierjének van még egy fontos szereplője: testvére, Bence, aki az ETO U14-es csapatát erősíti. Gyerekkorukban ugyanis gyakran kötöttek fogadásokat: ha Réka győzött, lovaglás volt a program, viszont ha Bencének lett igaza, akkor focizni kellett.

– Mindig veszítettem… Aztán egy idő után már én mondtam, hogy inkább focizzunk. A szomszéd településen, Péren, a fiúk között kezdtem el játszani és nagyon szerettem. Most szeretnék az NB I-ben is minél több lehetőséget kapni és be akarok kerülni az U19-es válogatottba is; remélem, a szövetségi edző figyeli a bajnoki góllövőlistát, mert versenyben vagyok az elsőségért!

Ahogy aztán a távolabbi jövő jön szóba, elgondolkodik: – Azt tudom, hogy az egyetem után nem akarok rögtön beállni a családi vállalkozásba, előbb szeretnék tapasztalatot gyűjteni. Remélem, hogy még jó sokáig tudom együtt végezni a kettőt, a focit és a gazdálkodást. Még bele sem gondoltam, mi lesz, ha egyszer választanom kell.