Elmaradt a terített betli…

2015. június. 02., 08:37   |    

Elmaradt a terített betli…

Az MLSZ elnöksége hétfői ülésén megtárgyalta a Nyíregyháza és a Pécs, az MLSZ Elnökségéhez benyújtott, a Másodfokú Licencadó Bizottság döntését kifogásoló törvényességi felülvizsgálati kérelmét és megállapította, hogy a Fellebbviteli Licencadó Bizottság május 26-i határozatai nem voltak törvénysértőek, így elutasította az említett klubok kérelmét. Közben lejárt a határidő, ameddig az MLSZ várta a korábban az első fokú döntéseket megfellebbező klubok hozzájárulását az iratok nyilvánosságra hozatalához. A Pécs, a Pápa és a Kecskemét nem adta meg a beleegyezését a tisztán látáshoz.

A licenc döntések hátterének bemutatása

Az MLSZ mindenekelőtt köszönetét és elismerését szeretné kifejezni a játékosoknak, a szakmai stáboknak, és azoknak a klubvezetőknek, önkormányzati vezetőknek, szurkolóknak és támogatóknak, akik erőn felüli hozzájárulással, példás sportszerűséget és kiemelkedő foci iránti szeretetet tanúsítva lehetővé tették, hogy a rendkívüli körülmények ellenére 240 mérkőzés eredményei alapján alakulhatott ki a 2014/15-ös NB I-es bajnokság végeredménye.

Az elismerésre okot adó kiállás mellett sajnálatosan – és (az elfogadhatatlan, otromba kivételektől eltekintve) az érintettek felől részben érthetően – némely klubok részéről elfogult, hiányos, hangulatkeltő, a felelősséget másra hárító és félreinformáló tájékoztatás történik a közvélemény felé. Ezért is, és a tapasztalatok jövőbeni hasznosítása érdekében, szükségesnek látszik a szokásosnál részletesebb tájékoztatás, indoklás és magyarázat – még akkor is, ha az a labdarúgásunk egészére és az érintett klubra nézve nem éppen dicséretes.

Egyrészt előrebocsátandó, hogy egyes vélekedésekkel szemben a magyarországi licencszabályzat nem lett szigorúbb az elmúlt évekhez képest. Másrészt, a licenckérelmek elbírálása, a licencdokumentáció értékelése és a klubok helyzetének megítélése sem lett keményebb, ugyanakkor szükséges hangsúlyozni, hogy a korábbi években sem volt elnéző az eljárás, sem egyes csapatokkal, sem a mezőny összességével szemben. Harmadrészt pedig, a licenc jogosultság nem az MLSZ szubjektív döntésétől, vélelmezett klubszimpátiájától vagy bármilyen más, ide nem tartozó elképzeléstől függ, hanem egy előre megállapított, nyilvános – az UEFA-nak kötelezően évente jóváhagyásra megküldött – szabályzatban foglalt előírásoknak való megfeleléstől. Ha egy klub nem kap licencet, akkor azért nem az MLSZ, nem az elnökség és nem a független licencadó bizottság, hanem a klub vezetése, a klub működtetése a felelős. Dokumentálható, hogy az MLSZ licencadminisztrációja az év közben folyamatosan figyelemmel követte valamennyi klub működését, és hónapokkal a licenckérelem beadási határideje előtt, írásban több alkalommal minden érintett klub figyelmét felhívta az adott klub kritikus mulasztásaira, a licenc későbbi megadhatósága érdekében.

A kialakult helyzet kezelése mindenki részéről felelős magatartást, komoly elszántságot követel. Nemcsak a klubokat és a szövetséget, de vélhetően minden labdarúgás iránt érdeklődő embert megráztak egyes NB I-es klubok tulajdonosainál a közelmúltban történt botrányos események. Ezt a helyzetet tovább nehezíti, hogy az idei licenceljárásban soha nem tapasztalt számban kerültek elutasításra licenckérelmek. Az okokról és körülményekről a közlemény további részében adunk tájékoztatást, de előtte célszerű leszögezni, hogy a közelmúlt történéseit az MLSZ sajnálattal veszi tudomásul. Akár egy, akár több csapat licenckérelmének elutasítása (pontosabban a döntést előidéző mulasztások) nemcsak a klubnak és a közvetlen környezetének, hanem a teljes magyar labdarúgásnak súlyos károkat, erkölcsi és materiális veszteségeket okoznak, és átmenetileg bizonyosan átértékelik a közelmúlt erőfeszítéseit.

Különösen fontos a szövetség szerint, hogy a sportág stratégiájának középpontjába helyezett utánpótlás-fejlesztés ne károsodjon a fenti események következtében: felelősségünk, hogy a labdarúgás színvonalának helyreállításáért, a jövő megalapozásáért indított küzdelem kezdeti eredményei ne vesszenek el a következmények között.

Az MLSZ következetesen kiáll az előre meghirdetett szabályok, szabályzatok betartása mellett. Ugyanakkor a szövetség minden lehetőséget megragad a kedvezőtlen döntésekben érintett klubok helyzetének enyhítésére – a szabályok tiszteletben tartásával. Ennek érdekében döntött úgy az elnökség, hogy soron kívüli szabályzatmódosítással lehetővé teszi a licencet nem kapó klubok felnőtt csapatának nevezését a 2015/16-os NB III-as bajnokságban való részvételre, és intézkedett, hogy az érintett klubok utánpótláscsapatainak jövő évadi besorolását ne a felnőtt csapat besorolásához kössék, hanem azt az utánpótlás csapatok idei versenyeredményei határozzák meg.

Az elmúlt napokban számos kritika jelent meg részint az érintett klubok, részint a sajtó részéről, hogy az NB I-es klubok kizárásával az MLSZ lehetetlen helyzetbe hozza a jellemzően több száz gyereket foglalkoztató utánpótlás képzést az érintett településeken. Ezzel szemben az MLSZ az utánpótlás-nevelés támogatására fordított állami és TAO-támogatások elosztását nem a felnőtt csapat szerepléséhez, hanem az utánpótlás-nevelésben végzett munka minőségéhez, eredményességéhez köti. Ebből következően az NB I-ből kizárt klubok utánpótlás-neveléssel foglalkozó szervezetei, alapítványai a korábbi években megítélthez hasonló mértékű támogatásban részesülhetnek, függetlenül attól, hogy a felnőtt csapat nem az NB I-ben szerepel. Ezért is tartjuk sajnálatosnak, hogy a licenc adásban elutasított klubok nevében nyilatkozó illetékesek ebben a témában is félreinformálják a közvéleményt, vagy tudatlanságból, vagy szándékosan.

A Magyar Labdarúgó Szövetség stratégiai célkitűzése egy hosszú távon is fenntartható, és nemzetközi szinten is versenyképes csapatok által alkotott, pénzügyileg kiegyensúlyozott és erkölcsileg stabil professzionális bajnokság feltételeinek kialakítása. Ennek elérése érdekében a szövetség felvállalta a még oly fájdalmas, és az érintettek körében rövidtávon népszerűtlen döntéseket is, mint az első osztályú bajnokság létszámának csökkentése, és ettől függetlenül is a licenckövetelmények következetes betartatása.

Az MLSZ célja, hogy elősegítse a klubok pénzügyi stabilitását, az ésszerű, átlátható gazdálkodást, az UEFA pénzügyi fair play szemléletének érvényesülését, a licencrendszer erősítését, a folyamatos ellenőrzést. A szövetség leszögezi, hogy – a Nyíregyházát kivéve – azoknál a kluboknál, amelyek nem tudtak eleget tenni a licencrendszer kritériumainak, az állandó pénzhiány, a régóta tartó likviditási és tőkegondok, a felszámolás közeli helyzet okozta bizonytalanság teremtett kritikus helyzetet. Az elmúlt évek hibás gazdálkodási gyakorlatának következményeként kialakult helyzetért egyértelműen a sportvállalkozások tulajdonosait és menedzsmentjét terheli a felelősség. Bizonyíték erre, hogy a felelősen és lehetőségeikkel összhangban gazdálkodó sportszervezetek meg tudtak felelni az évek óta ismert, szigorú, ám átlátható követelményeknek, így ezek a csapatok a következő bajnokságtól is a profi osztályok valamelyikében versenyezhetnek.

A döntésekről általánosan

A Fellebbviteli Licencadó Bizottság döntései, azaz a másodfokú licenchatározatok jogerős döntések, tehát újabb eljárási szinten nem megfellebbezhetőek. Ugyanakkor az MLSZ Alapszabálya és a licencszabályzat szerint rendkívül eljárás keretében az MLSZ elnöksége a törvénysértő, illetve az MLSZ szabályainak nem megfelelő, megalapozatlan jogerős döntést hatályon kívül helyezheti, és új eljárást rendelhet el. A másodfokon is elutasító határozatot kapott klubok közül a Pécs és a Nyíregyháza nyújtott be az Elnökség részére rendkívüli eljárás iránti felülvizsgálati kérelmet, a többi csapat elfogadta a döntést. Az Elnökség a mai napon a két kérelmet megtárgyalta, és úgy határozott, hogy nem helyezi hatályon kívül a bizottsági döntéseket, mert nem talált arra utaló jelet, hogy törvénysértő, vagy a szabályzatoknak nem megfelelő módon születtek volna meg a határozatok.

A meghozott döntések közös jellemzője, hogy szakmailag megalapozottak: valamennyi klub esetében a licenc megadásának objektív – azaz nem mérlegelhető – kritériuma nem teljesült, az összes érintett klub esetében valamely pénzügyi feltétel teljesítésének hiánya vezetett a döntéshez.

Általában is elmondható, hogy a licenceljárás során a pénzügyi kritériumok teljesítése okozza a legnehezebb feladatot a klubok számára. Különösen szigorú szabályok vonatkoznak a lejárt tartozások kezelésére. A munkavállalókkal, más sportszervezetekkel és adóhatósággal szemben december 31-én fennálló tartozásokat a rendszer nem tolerálja, azokat legkésőbb következő év március 31-ig ki kell fizetni, vagy egy mindkét fél által aláírt megállapodással bizonyítottan kell későbbi időpontra átütemezni. Az erre vonatkozó bizonyítékokat az elsőfokú határozat meghozatala előtt kell benyújtani. Későbbi időpontban erre kizárólag akkor van lehetőség, ha a klub egyértelműen bizonyítani tudja, hogy egy később benyújtott dokumentum már az elsőfokú döntés időpontjában is létezett, de azt önhibájukon kívül nem tudták benyújtani, bár minden tőlük elvárhatót megtettek ennek érdekében. Ilyen tipikus eset lehet például, ha valamilyen hatóság lefoglalta a bizonylatokat, és később visszaszolgáltatja azokat a klubnak.

A tartozásmentesség teljesítése mellett rendszeresen visszatérő probléma a klubok vagyoni és pénzügyi helyzetéhez kapcsolódó előírások teljesítése. A licenceljárásban azt is vizsgálják a döntéshozók, hogy a klub a múltra vonatkozó tények, hiteles beszámolók és a megalapozott tervek alapján rendelkezik-e olyan vagyonnal és pénzügyi tervvel, amely alapján valószínűsíthető, hogy a következő bajnoki szezont végig tudja játszani. Ennek során kiemelt szempont a tulajdonosi kör vagyoni helyzetének vizsgálata, illetve a lehetséges támogatók, szponzorok, helyi önkormányzat szerepének elemzése. Követelmény az is, hogy a klub rendelkezzen pozitív összegű saját tőkével. Ha valakinek a saját tőkéje egymást követő két évben negatív, és nem tud bemutatni már megvalósult pénzügyi intézkedést, amellyel megszüntette a tőkehiányos állapotot, úgy nem adható licenc a következő évben.

Fontos leszögezni, hogy a klublicenc szabályzat szándékai szerint a professzionális klubok esetében élesen váljon szét az első csapat és az utánpótláscsapatok finanszírozási háttere. Az utánpótlás finanszírozásra nincs hatása a felnőtt csapat bajnoki osztályának. A licencfeltételeket nem teljesítő klubok többségében is elkezdődött a Double Pass audit, melynek folytonosságát biztosítani kell, illetve az utánpótláscsapatok működtetését a korábbi színvonalon kell folytatni 2015/16-ban is. Ebben az esetben az MLSZ továbbra is biztosítani tudja a klubok utánpótlás-nevelése számára az állami forrásokat, és fenn tudja tartani a korábbi támogatási szintet.

Végezetül érdemes ismételni, illetve hangsúlyozni, hogy az MLSZ licencadó funkcióját az UEFA írja elő, az elnökség által elfogadott licencszabályzat-javaslatot az UEFA hagyja jóvá évente. A döntések folyamatát az UEFA minden évben ellenőrzi, és az esetleges szabálytalan döntések miatt megbüntetheti az MLSZ-t, valamint a döntésben érintett klubot is – amint erre már több alkalommal sor került.

A továbbiakban röviden leírjuk azokra a klubokra vonatkozóan, amelyek ehhez hozzájárultak, hogy a fellebbezési kérelmeket elutasító határozatokban konkrétan milyen indok alapján utasította el a másodfokú testület a beadványt. A teljesség igénye nélkül, csak egy-egy érdemi tényezőt emelünk ki a megalapozottság szemléltetésére, de a licenchatározatok és a klubok beadványai a cikk végén teljes tartalmukkal megtalálhatóak.

A döntésekről konkrétan

1. Nyíregyháza

A Klublicenc Szabályzat szerint a licenc kérelmezőjének december 31-én nem lehet lejárt tartozása, illetve ha van ilyen, akkor a szabályok szerint arról nyilatkoznia kell, és legkésőbb március 31-ig dokumentáltan rendeznie kell a tartozást. A Nyíregyháza 2010-ben nem fizette ki egy akkori, brazil játékosának a szerződés szerint járó juttatásait. A játékos ezért elhúzódó vita után a FIFA-hoz fordult, és a szervezet 2014. augusztus 21-én fizetési felszólítást küldött a pénzügyi teljesítés elmaradása miatt, melyben 2014. szeptember 1-jei végső fizetési határidőt írt elő a klub számára.

A Nyíregyháza az MLSZ Klublicenc Adminisztráció munkatársai által 2015. elején küldött felhívásra válaszul 2015. január 27-én hivatalosan, írásban, valótlanul úgy nyilatkozott, hogy nincs lejárt tartozása jelenlegi vagy volt munkavállalóval szemben, annak ellenére, hogy a FIFA által küldött fizetési felszólításnak nem tett eleget, a FIFA határozatát nem vitatta, további jogorvoslatot a beadott dokumentumok szerint nem keresett.

2015. március 24-én az MLSZ Klublicenc Adminisztráció munkatársai ismételten, ezúttal elektronikus levélben hívták fel a klub figyelmét azokra a tartozásokra, amelynek március 31-ig történő rendezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő évi licencet a klub megkaphassa. Ebben a levélben pontos adatokkal feltüntetésre került a brazil labdarúgó felé fennálló tartozás is, mert az MLSZ-nek nem volt arról információja, hogy a tartozás kiegyenlítésre került volna.

A Nyíregyháza erre a felhívásra adott válaszában csatolt egy 2015. március 31-én a FIFA részére küldött levelet, amelyben úgy nyilatkoznak, hogy szándékukban áll a pénzügyi teljesítés, de ehhez hiányoznak a szükséges adatok, úgymint bankszámlaszám, pontos összeg, stb. A klub mellékelte a FIFA részére március 31-én feladott levél tértivevényét is.

A Nyíregyháza a Fellebbviteli Licencadó Bizottság részére a fellebbezés során benyújtott dokumentumokban viszont azt állítja, hogy a felek 2015. március 30-án szóbeli megállapodást kötöttek a teljesítésről, melyet később írásba foglaltak. A klub álláspontja szerint, a megállapodás az elsőfokú döntés időpontjában már megvolt, de a labdarúgó által Brazíliából küldött anyag csak ezt követően, május második felében érkezett meg. A szabályok szerint a fellebbezés kizárólag abban az esetben fogadható el, ha a klub bizonyítja, hogy a megállapodás március 31 előtt létrejött, és a késői becsatolásának egyértelműen olyan oka volt, ami a klub önhibáján kívül áll. Ilyen bizonyíték csatolására egyáltalán nem került sor, ezért a szabályzat tételes előírása miatt nem volt lehetőség pozitív döntés meghozatalára.

Érthetetlen továbbá az a körülmény, hogy amennyiben március 30-án valóban megtörtént volna a szóbeli megállapodás (melyet később írásba foglaltak, és ugyanilyen dátummal végül az aláírt megállapodás az MLSZ részére benyújtásra került), miért írt levelet a klub a FIFA részére egy későbbi (március 31.) dátummal, azzal a tartalommal, hogy a megállapodáshoz hiányoznak bizonyos szükséges adatok. Amennyiben az átütemezési megállapodás megszületett volna március 30-án, akkor a FIFA illetékes testületét logikusan már erről kellett volna tájékoztatni, a megállapodásban vállalt határidő közlésével együtt.

A tartozás kiegyenlítésére a benyújtott banki bizonylat szerint végül 2015. május 7-én került sor. A tartozást a Nyíregyháza ugyanarra a bankszámlára utalta át, ami a FIFA 2014. augusztus 22-én a Nyíregyháza és az MLSZ részére egyaránt megküldött levelében szerepelt. Ez megkérdőjelezi a 2015. március 31-én a Nyíregyháza részéről a FIFA-nak írt levélben szereplő állítást, mely szerint a klub többek között azért nem tud fizetni, mert nem ismert a bankszámlaszám.

A Nyíregyháza az elsőfokú licenceljárás során tehát a szabályzatban előírt 2015. május 8-i határidőig nem tudta bizonyítani, hogy sor került a fizetési kötelezettség 2015. március 31. utáni időpontra való átütemezésére, mindkét fél által 2015. március 31. előtt aláírt dokumentum alapján. Ennek ellenére a Nyíregyháza a kommunikációjában minden esetben hangsúlyozza, hogy: „nincs tartozása, ezért a licenckérelem elutasítása jogszerűtlen.” A helyes és korrekt tájékoztatás szerint 2015. május 7. óta igaz, hogy a klubnak nincsen tartozása, mivel a dokumentumok szerint akkor fizette meg a tartozást. A Nyíregyháza számára is ismert szabályok szerint a tartozást legkésőbb 2015. március 31-ig kellett volna, lehetett volna rendezni, végső megoldásként átütemezni. A szabályok szerint azonban a tartozás késedelmes (a szabályzatban előírt határidőn túli) megfizetése alapján nem adható meg a licenc.

2. Putnok

A Putnok több olyan kötelezően teljesítendő kritériumnak nem tett eleget, melyek bármelyikének nem teljesítése esetén a licencadó bizottságnak nincs lehetősége a kért klublicencet megadni. A teljes folyamatot áttekintve, a klub a licenckérelmét az előírt márciusi határidőben benyújtotta, azonban a hiányzó anyagok rendkívül magas száma alapján úgy tűnik, nem törekedett arra, hogy a kért feltételeknek eleget tegyen. Az első fokon született elutasító döntést követően egyrészt pótlásra már csak abban az esetben lett volna lehetőség, ha bizonyítani tudják, hogy az elsőfokú eljárásban kifejezetten önhibájukon kívül került sor hiányos dokumentáció benyújtására, másrészt tényszerűen a másodfokon benyújtott dokumentációs csomag sem teljes. Ezért a Putnok esetében nincs lehetőség a döntés megváltoztatására. A Putnok a másodfokú döntést tudomásul vette, az iratok bemutatásához hozzájárult.

3. Újpest

Az Újpest az NB I-es licencet megkapta, azonban a nemzetközi kupákban induláshoz szükséges UEFA-licencre vonatkozó kérelme a tavalyi évhez hasonlóan ismét elutasításra került. A szabályzat szerint ugyanis nem kaphat ilyen licencet az a klub, amely nem működik legalább három éve. Az Újpest tavalyi licencátruházásának körülményei miatt a jelenlegi klub nem felel meg ennek a feltételnek, erről a jogértelmezésről a tavalyi licenceljárás során az UEFA hivatalosan tájékoztatta az MLSZ és az Újpest illetékes vezetőit is. A hivatkozott „három éves szabály” alól nemzetközi licenckérelem esetében csak az UEFA adhat felmentést, ennek hiányában az MLSZ döntéshozóinak nincs lehetősége a nemzetközi licenc megadására. Az Újpest a másodfokú döntést tudomásul vette, az iratok bemutatásához hozzájárult.

Nyilvánosságra hozatal

Az elsőfokú licenc döntést megfellebbező Újpest, Pápa, Kecskemét és Putnok elfogadta, a Nyíregyháza és a Pécs megtámadta a másodfokú licenc határozatot.

Az MLSZ a licenceljárásra vonatkozó szabályok szerint részleteket nem közölhet a nyilvánosság számára arról, hogy a fellebbezési kérelmeket elutasító határozatokban konkrétan milyen indok alapján utasította el a testület az egyes klubok beadványát az egyes kérelmezők vonatkozásában.

Ugyanakkor az MLSZ fontosnak tartja a közvélemény hiteles tájékoztatását a döntések hátteréről, ezért 2015. május 29-én írásbeli kérést intézett az elsőfokú döntést megfellebbező klubok felé, és kérte hozzájárulásukat, hogy a határozatok teljes tartalmát, indoklással együtt közzétehesse. A megadott határidőig a Nyíregyháza, az Újpest és a Putnok írásban hozzájárult a határozatok nyilvánosság elé tárásához, a többi érintett klub, a Pécs, a Kecskemét és a Pápa azonban nem adott engedélyt, ezért sajnos továbbra sem áll módunkban ezekről a döntésekről részleteket közölni. Az MLSZ ismételten jelzi, hogy amennyiben valamelyik klub mégis hozzájárulna a határozatok közléséhez, haladéktalanul megismerteti azok tartalmát a közvéleménnyel.

A tények és az adatok ismeretében nem meglepő, sőt kifejezetten sokatmondó, hogy a Pécs, a Kecskemét és a Pápa nem járult hozzá ahhoz, hogy a közvélemény megismerhesse a teljes igazságot.

Nyíregyháza hozzájárulása

Putnok hozzájárulása

Az Újpest hozzájárulása

Nyíregyháza Spartacus FC Kft. elsőfokú licenchatározat

Nyíregyháza Spartacus FC Kft. fellebbezés

Nyíregyháza Spartacus FC Kft. másodfokú licenchatározat

Nyíregyháza - rendkívüli jogorvoslati kérelem

Nyíregyháza - Rendkívüli jogorvoslat kiegészítése (1. sz. mell)

Nyíregyháza - Rendkívüli jogorvoslat kiegészítése

Putnok FC Kft. elsőfokú licenchatározat

Putnok FC Kft. fellebbezés

Putnok FC Kft. másodfokú licenchatározat

Újpest 1885 Futball Kft. elsőfokú licenchatározat

Újpest 1885 Futball Kft. fellebbezés

Újpest 1885 Futball Kft. másodfokú licenchatározat

Címkék:

A hírkategória további hírei

Bajnokságok / Kupák
A nagyok ellen van elemében a Puskás Akadémia
Bajnokságok / Kupák
A legjobb formában lévő két csapat találkozik Putnokon

Főszponzoraink

  • Adidas
  • OTP Bank
  • MOL

Szponzoraink

  • Merkantil Bank
  • Groupama Biztosító
  • Förch
  • Jet Sol